Megszűnhetnek a kiemelt beruházást akadályozó lakásbérleti szerződések
A törvény erejénél fogva is megszüntethetővé tenné a lakásbérleti szerződéseket egy törvénymódosító javaslat, amelyet pénteken terjesztett be a parlamentnek a fideszes L. Simon László. Ennek feltétele az lenne, hogy a bérleti jogviszony fennmaradása egy kiemelt beruházás megvalósítását akadályozza. A bérlőket differenciáltan kompenzálnák.
A vonatkozó jogszabály jelenleg nyolc esetet sorol fel, amely miatt megszűnik a lakásbérleti szerződés: a közös megegyezést, a lakás megsemmisülését, a felmondást, a cserét, a bérlő utód nélküli halálát, illetve az országból való kiutasítását, továbbá a bírósági és a hatósági döntést.
A kormánypárti politikus ezt egészítené ki azzal, hogy a törvény erejénél fogva megszűnik a lakásbérlet, ha nemzetgazdasági szempotból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását akadályozza. A javaslat differenciáltan kezelné az ott lakó és a lakásban nem életvitelszerűen tartózkodó bérlőket. Az ott lakóknak haladéktalanul megfelelő cserelakást kellene felajánlani. A lakásbérlet ez esetben csak akkor szűnne meg - a cserelakás felajánlását követő 91. napon -, ha a bérlő a cserelakást egy hónapon belül nem fogadja el.
Határozott idejű szerződés esetén, ha másik bérleménybe kell költöznie, a bérlőnek a szerződésből hátralévő időre megtérítenék a díjkülönbözetet, határozatlan idejű lakásbérletnél pedig teljes, feltétlen és azonnali kártalanításra lenne jogosult. Ha viszont a bérlő a területet kiemelt beruházás helyszínévé nyilvánító döntés hatályba lépését megelőző legalább hat hónapban nem tartózkodott életvitelszerűen az ingatlanban, a bérlet a kiemelt jelentőségű beruházásról szóló kormányrendelet hatályosulásától számított 91. napon mindenképp megszűnne. Ebben az esetben a bérlő legfeljebb három havi bérleti díjra lenne jogosult.
A rendelkezés miatt a polgári jogi szabályoknak megfelelően bírósághoz lehetne fordulni. Ha így történik, az államnak vagy az önkormányzatnak kellene bizonyítania, hogy a lakásbérlet fennmaradása akadályozza a kiemelt beruházás megvalósítását. A törvényt a már kiemeltté nyilvánított beruházásoknál is alkalmazni lehetne. L. Simon László indoklása szerint bár az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás szabályait makrogazdasági szempontok felülírhatják, a bérlők lakhatása nem válhat bizonytalanná. Ezért javasolt eltérő kompenzációt függően a szerződés időtartamától és attól, hogy a bérlő az ingatlanban lakik-e.
