Az OTP bírósághoz fordul, az Erste vizsgálja a jogi lehetőségeket

Az OTP Bank nem követte el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa által terhére rótt cselekményeket, a határozatban megfogalmazott megállapításokat megalapozatlannak tartja, ezért a bírósághoz fordul - közölte a pénzintézet az MTI érdeklődésére szerdán.

A Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H) azt válaszolta: tanulmányozza a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntését, és később dönt annak esetleges bíróság előtti megtámadásáról. Az Erste Bank pedig azt közölte, hogy jelenleg vizsgálják a versenyhivatal döntésével kapcsolatos, közel 100 oldalas határozatot, az esetleges jogi lépésekről később döntenek. Hozzátették, fenntartják az eljárás során végig képviselt álláspontjukat, miszerint az Erste a végtörlesztés kapcsán nem hangolta össze a stratégiáját a többi érintett bankkal, nem osztott meg üzleti titkokat, és semmilyen átfogó tervben nem állapodott meg a többi bankkal.

Az MTI az üggyel kapcsolatban megkereste a Magyar Bankszövetséget is, a szervezet nem kívánta kommentálni a versenyhivatal döntését.

A GVH tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9,488 milliárd forint összegű bírságot szabott ki. Azt állapította meg a hivatal, hogy 2011. szeptembere és 2012. januárja között a bankok a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozásával jogsértést valósítottak meg a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében úgy, hogy összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással. A GVH az OTP-t több mint 3,9 milliárd forintra bírságolta, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott.

Az OTP Bank szerdai közleményében leszögezte: semmilyen módon nem hangolta össze stratégiáját más pénzintézetekkel a fix árfolyamú végtörlesztések korlátozása érdekében, a végtörlesztésre vonatkozó döntései a piaci racionalitáson alapultak. Mint írták, nyilvánosan hozzáférhető információkat és belső üzleti számításokat mérlegelve születtek az üzletileg ésszerű lépések.

"A bank nem követett el versenyjogsértést a vizsgálatban érintett forinthitelek üzleti paramétereinek meghatározásakor, ezért a GVH döntése miatt a határozat felülvizsgálatát kezdeményezi a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál" - fogalmaz a bank. Kiemelték, az OTP jogkövető magatartást tanúsított, a vonatkozó törvényi előírásokat maradéktalanul betartotta.

A közlemény szerint a végtörlesztéshez kapcsolódóan új hitelkiváltó terméket vezettek be, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető leghosszabb ideig elérhetőek legyenek a forinthitelek a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéshez.

Az OTP személyi és tárgyi kapacitásainak határáig elmenve, meghosszabbított nyitva tartással, erőforrásainak átcsoportosításával biztosította a hitelkiváltás lehetőségét ügyfelei számára, ennek következtében nem maradt olyan megalapozott hiteligény, amit nem elégítettek ki - közölték. A hitelkiváltó konstrukciónak is köszönhetően az OTP Bank forinthitel állománya a vizsgált időszakban lényegesen megnövekedett, ez önmagában is cáfolja a GVH által vélelmezett versenykorlátozó tevékenységet - fogalmaznak.

Az OTP Bank a kiszabott bírságot a törvényi előírásoknak megfelelően befizeti, ugyanakkor a bírság összegét is aránytalanul magasnak és diszkriminatívnak tartja, ugyanis a GVH a bankokra kiszabott bírság több mint 40 százalékát rótta ki rá, miközben a bank részesedése a devizaalapú hitelezésből nem éri el a 20 százalékot - olvasható a közleményben.