Appeninn: változtatni kellene a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok alapításának szabályain
Az Appeninn Nyrt. szakértői szerint változtatni kellene a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok (SZIT) alapítására vonatkozó hazai szabályokon, hogy elterjedhessen Magyarországon ez a cégforma, mivel a konstrukció 2011-es bevezetése óta egyetlen ilyen vállalat sem alakult az országban.
Az ingatlanbefektetési társaság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint már több mint két éve van lehetőség SZIT-ek alapítására, az új cégforma bevezetésének célja az volt, hogy befektetőbarát szabályozói környezet kialakítása és adóelőnyök révén elősegítse a tőke beáramlását a magyar ingatlanszektorba. A szabályozás egyes pontjai nem illeszkednek a hazai ingatlanpiac sajátosságaihoz, az ilyen vállalatoknak például legalább tízmilliárd forint összegű induló tőkével kell rendelkezniük, ez az egyik lehetséges oka annak, hogy Magyarországon nem alakult ilyen társaság.
A közlemény idézi Székely Gábort, az Appeninn Nyrt. vezérigazgatóját, aki elmondta: az előírt 10 milliárd forintos tőke a jelenlegi önerőarányok mellett mintegy 30-35 milliárd forintos ingatlanportfóliót eredményez, ilyen méretű portfólióval is csak nagyon kevesen rendelkeznek a magyarországi piacon.
Az Appeninn szerint az érvényben lévő szabályozás másik neuralgikus pontja, hogy a SZIT számviteli beszámolójában kimutatott hitelek nem haladhatják meg az ingatlanok összértékének 70 százalékát. Az árfolyamváltozások révén ugyanakkor a hitelösszeg ingatlan értékéhez viszonyított aránya folyamatosan változik, és meg is haladhatja a jogszabályban előírt határokat, kiszámíthatatlanná téve ezzel a vállalkozás előírásoknak való megfelelését. Az ilyen társaságoknak a létesítő okiratuk alapján az osztalékként kifizethető eredmény legalább 90 százalékát ki kel fizetniük a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül. Székely Gábor szerint az osztalékfizetési kötelezettség átalakítására is szükség lenne, amelyre több alternatíva is elképzelhető: a kifizetési arány módosítása, a határidő jelentős kitolása, vagy a kifizetésekre vonatkozó türelmi idő bevezetése is segítséget jelentene a vállalatok számára. A jelenlegi piaci környezet a portfólióbővítésnek kedvez, ugyanakkor a SZIT-szabályozás a cégek előtt elvágja azt a lehetőséget, hogy a már működő ingatlanállomány által termelt nyereséget forrásként visszaforgassák a növekedési tervek megvalósításához.
A Nyugat-Európa több országában már elterjedt cégforma előnye, hogy az így működő vállalatok mentesülnek a társasági és a helyi adó alól, és az ingatlanvásárlás után fizetendő illeték is mindössze 2 százalék. A kedvezményekért cserébe azonban az előbbieken túl további szigorú szabályoknak is meg kell felelniük, mivel SZIT csak erősen szórt tulajdonosi körrel rendelkező, nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely kizárólag saját tulajdonú ingatlan adásvételével, saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével, ingatlankezeléssel, vagy vagyonkezeléssel foglalkozik - olvasható a közleményben.
