Uniós támogatással épült szennyvíz-rendszer Szamoskéren
Az Európai Unió támogatásával szennyvízrendszert épített ki Szamoskér, ahol a 17,4 milliárd forint értékű Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó beruházásának részeként a nyár végére elkészül a belvízelvezető hálózat is - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármestere az MTI-vel.
Teremi László elmondta: a 450 lakosú kis község önkormányzata az önálló szennyvíz-rendszer építéséhez - pályázata alapján - több mint 334 millió forint támogatást kapott.
A brüsszeli forrás a fejlesztés összegének 90 százaléka volt, a kapott pénzt a helyhatóság 37 millió forint önerővel egészítette ki, amelynek egy részét hitelből finanszírozták.
A polgármester tájékoztatása szerint a község ingatlanjainak 90 százalékát már rá is kötötték a hálózatra, míg a hátralévők csatlakoztatása folyamatban van. A beruházás részeként épült egy, az európai uniós környezetvédelmi követelményeknek mindenben megfelelő szennyvíz-tisztító telep is, a tisztított vizet, miután semmilyen káros anyag nem marad benne, a Szamos folyóba vezetik el.
Teremi László szólt arról, hogy a településen megoldják a belvíz-elvezetést is. A községi belvízrendszert a Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározó építéséhez kapcsolódóan alakítják ki. A teljes csatornahálózat 175 millió forintos költségből, 100 százalékos arányú uniós és állami támogatásból épül ki a nyár végéig.
A Szamos-Kraszna-közi árvízszínt-csökkentő tározó a magyar kormány és az Európai Unió társfinanszírozásában, 17,4 milliárd forintos költségből épül. Az árvízvédelmi célokat szolgáló létesítmény nyolc település, Kocsord, Tunyogmatolcs, Szamoskér, Szamosszeg, Nagydobos, Ópályi, Győrtelek és Mátészalka határát érinti, 51 négyzetkilométeres területtel. A beruházást a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Zrt., a szolnoki Kötiviép'B Kft. és a budapesti Közgép Zrt. konzorciuma valósítja meg, s 2014. novemberére készül el.
A tározó elárasztásával a számítások szerint a Szamos árhullámát 60-80 centiméterrel, míg a Tisza folyóét Vásárosnamény térségében 30-40 centiméternyivel lehet majd csökkenteni vészhelyzetek esetén. A vízügyi szakemberek szerint 30-40 évenként legalább egy alkalommal lehet szükség erre, s ilyenkor két-három hétig lesz majd víz alatt az 51 négyzetkilométeres terület, amelyen máskor zavartalanul gazdálkodhatnak az érintett nyolc település agrártermelői.
