Saját kastélyt vehet egy lakás áráért - íme, az összegek
Több mint 250 felújításra váró kastély, családias jellegű kisebb kúria vár gazdára országszerte, melyek eladását az általános tőkehiány különösen napjainkban nehezíti meg, hiszen legtöbbjüknél nemcsak a felújítás, a funkciókialakítás, a folyamatos karbantartás, hanem a működtetés is számottevő tőkét igényel.
Amíg 2008 előtt a nagyszámú hazai és külföldi vevőjelölt nyomán évente sikerült néhány adásvételt nyélbe ütni a forgalmazóknak, mára az érdeklődők száma is alaposan megcsappant. Sinka Judit, a székesfehérvári székhelyű Élvit Ingatlaniroda kommunikációs vezetője úgy látja: az érdektelenséghez a nehéz gazdasági helyzet mellett a hitelek hiánya, a pályázati lehetőségek kis száma és szigorú feltételrendszere, s nem utolsósorban a műemlék jellegű épületek felújításának − gyakran megoldhatatlan − előírásai is hozzájárulnak.
Pedig a kínálat bőséges, a nagyon lerobbant kisebb kúriaépületek akár már 4-5 millióért elérhetők, a jobb állapotúak ára 30-40 milliótól 100 millió forintig terjed. A kastélyok ennél drágábbak, de ott is nagy a szórás az állapottól függően. Például szombathelyi, felújítandó 1400 négyzetméteres, klasszicista stílusú kiskastélyt 49 millió, míg Komlón lévő, 2300 négyzetméteres, századfordulón épült, szintén felújításra szoruló grófi kastélyt 93 millió forintért lehet megvásárolni. Egy békésszentandrási 560 négyzetméteres, felújításra váró kúriáért pedig mindössze 30 millió forintot kell letenni.
A befektetői érdektelenség tényét megerősíti Gergácz Ildikó, a Vas megyei Tryagon 21 Kft. ügyvezetője is. Mint mondja, a bizonytalan helyzetben a külföldiek eltűntek, és olykor hazai vállalkozók érdeklődnek, elsősorban rossz állapotú kúriák iránt, ám ezen a szinten az üzlet elakad. Például Sárvár közelében 19. századi, 250 négyzetméteers kúria vár gazdára 30 millió forintért, míg Ostffyasszonyfán 800 négyzetméteres kastélyt kínálnak 210 ezer euró+áfáért.
|
Lassan csordogálnak a forintok a felújításra A napokban kihirdetett 47 milliárdos turisztikai célú pályázati forrásból néhány milliárdnyi jut négy magyarországi műemlék kastélyra is. Közéjük tartozik a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy kastély, melyben az elnyert 2 milliárd forintos támogatással egy látogatóközpont épül. Az észak-magyarországi régióban a hatvani Grassalkovich-kastély kapott 3,1 milliárd forintot, melyből nemcsak a 250 éves épület felújítására jut, de a 2,5 hektáros kastélykert "rendbetételére" is. A már korábban teljesen felújított ozorai Pipo-várkastély és környezete turisztikai fejlesztéséhez újabb 1,5 milliárd, míg a keszthelyi Festetics-kastély korszerűsítéséhez 1,8 milliárd forint pályázati támogatást sikerült nyerniük a létesítményt működtetőknek. A befektetők által megvásárolt és turisztikai célra átalakított kastélyokról az elmúlt évtizedben sorra kiderült, hogy nem rentábilisak. Szebényi Lászlóné, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület elnöke szerint a legtöbb csődbe ment fejlesztést nem gondolták át kellően, túl drága volt a beruházás, hiányzott a park, a megfelelő színvonalú szolgáltatás, az épület stílusához nem "passzolt" a berendezés, viszont az árak a csillagos égig szöktek. Ráadásul a befektetett tőke megtérülése a feltételek teljesülése esetén is csak hosszú távon várható. |
Számos önkormányzat a tulajdonában lévő kiskastélyt, kúriát a saját tőke hiánya, a pályázati lehetőségek kis száma és szigorú feltételei miatt évek óta a befektetőkben bízva szeretné eredeti állapotára visszaállítani és persze hasznosítani. Közéjük tartozik az erdőtelkesi, az 1800-as évek elején épült, 9 ezer négyzetméteres telken fekvő Buttler-kastély is, amelynek sorsa ez év eleje óta talán még az eddiginél is bizonytalanabbá vált. A 860 négyzetméteres tégla − műemlék jellegű − főépületben és az 1000 négyzetméteres melléképületben korábban már kialakítottak több mint 20 apartmant, így azokat csak fel kellene újítani, és panzióként vagy szállodaként működtetni. Ez év elején − miközben újra jelentkezett egy hazai tőkeerős vállalkozó − a műemléki kiskastélyt a kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt, el nem adható vagyonkörbe sorolta, a kategóriába tartozó egri vár és minaret, a siroki várrom és még közel húsz, egyéb neves műemlék létesítmény mellé. A község polgármestere, Forgács Jánosné lapunknak elmondta: a befektető, akivel az elmúlt év vége óta tárgyaltak az eladásról, egyelőre a jogszabályok enyhítésében bízva vár. A mintegy egymilliárd forintot felemésztő felújításért cserébe kínált, 50−90 évre szóló használati jog ugyanis ma már nem vonzó alternatíva.
Évek óta hasonló gondokkal küszködik Nyírábrány − bár az épület továbbra is a önkormányzat tulajdonában van −, amely a 25 hektáros angolpark közepén álló, halastóval rendelkező kétszintes, 800 négyzetméteres neoklasszicista műemlék Eördögh-kastélyát szeretné felújítani és hasznosítani. Nyíri Béla polgármester kifejtette: a közel egymilliárdos felújításhoz az engedélyezett terv és a komplett megvalósíthatósági tanulmány már két éve kész, csak a tőkéstárs hiányzik. Gyógyászati jellegű turisztikai létesítmény kialakítását tervezik, de nem kívánják kiadni a tulajdonukból a kastélyt, így leginkább a koncesszióba adásban gondolkodnak. Önerő híján eddig pályázni sem tudtak, ugyanakkor saját erőből az állagmegóvást és az épület betörésvédelmét ellátják.
A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
