Rákkeltő falak közt élünk? Az azbesztmentesítés a rákmegelőzés egyik fontos eszköze

Mivel az azbeszt okozta egészségkárosodás nem azonnali (a lappangási idő 10-40 év is lehet), mint más toxikus anyagok esetén, így egészségromboló hatásainak tudományos bizonyításához több évtized kellett. A kutatások arra mutattak rá, hogy az azbeszt belélegzése sok egyéb tényező összhatásából adódóan már kis mennyiségben és rövid kitettség esetén is súlyos, többnyire gyógyíthatatlan betegségek kialakulásához vezet: azbesztózis, tüdőrák, gégerák, mesothelioma.

Tekintve, hogy az azbeszt egyébként kiváló tulajdonságai és költséghatékony alkalmazhatósága miatt számos iparágban alapanyagként szerepelt (építőipar, járműgyártás, szigetelő anyagok, fékrendszerek, füstszűrők), a tűzvédelemben pedig előírásszerűen alkalmazták, így ez a veszélyes anyag szinte bárhol fellelhető a környezetünkben. Az iparban és a középületekben főleg a 70’-es évek után terjedt el a szórt azbeszt használata, így gyárépületekben, valamint bezárt és még működő erőművekben napjainkban is jelentős mennyiségben van jelen. Lakossági felhasználását tekintve a panellakások a legveszélyeztetettebbek. Országos szinten a beépített mennyiség, mintegy 400.000 – 450.000 m2-re becsülhető, ebből a lakóépületek mintegy 176.000 m2-t tesznek ki. (forrás: http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/dokumentumok/Azbeszt_2.pdf) 2005. január 1-jével Magyarországon is hatályba lépett a ’98-as rotterdami egyezmény, melynek értelmében az azbeszt mindennemű felhasználását megtiltották, mely kiterjed a feldolgozott állapotú azbesztre illetve az azbeszttartalmú termékekre is.

A fejlett országok szakmai szervezetei reagálva a megbetegedések egyre növekvő számára, azt a célt tűzték maguk elé, hogy az Európai Unió tekintélyének felhasználásával nyomást gyakoroljanak az egyes tagállamok kormányaira, párbeszédet kezdeményezzenek szakmai szervezetekkel, munkáltatókkal, egészségügyi és megelőzésben szerepet játszó intézményekkel, és 2023-ig azbesztmentessé tegyék Európát.

A kampány főbb lépései a következők:

•  - valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálása
•  - biztonságos munkakörülmények megteremtése
•  - törvényi szabályozás módosítása
•  - a munkaadók és munkavállalók részvételének biztosítása az ismétlődő és kötelező képzésen
•  - az azbeszt okozta megbetegedések elismerése, valamint a munkavállalók kártalanítása

„Európában, évente 20.000-30.000 ember hal meg napjainkban is az azbeszt egészségkárosító hatása miatt. Magyarország szerencsének mondható az azbeszt-kérdést illetően, mivel a szennyezettség a becslések szerint közepes szintű. Azonban így is számos feladat vár a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségére. Az első és legfontosabb az, hogy megteremtsük a megfelelő szakmai hátteret. Jelenleg hazánkban sehol sem oktatják az azbesztmentesítés szakszerű elvégzésének gyakorlatát. Vannak olyan munkaterületek, ahol a dolgozók megfelelő védőfelszerelés nélkül végzik munkájukat azbesztes környezetben, illetve a fiatal és tapasztalatlan építőipari munkások egy része fel sem ismeri ezt a kifejezetten veszélyes anyagot. Ez duplán veszélyes, mert a környezetszennyezésen túl a munkavállaló is súlyos következményekkel járó egészségkárosodást szenvedhet el, hiszen a költségtényezők miatt sok esetben inkább eltitkolják, mint deklarálják az azbeszt jelenlétét. Hangsúlyt fektetünk emellett az azbeszt egészségre gyakorolt hatásának közismertté tételére is. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen fontos, hogy csak megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozásokat bízzanak meg az ilyen jellegű munkálatok elvégzésével még akkor is, ha az adott projekt költségkerete ezt esetleg nem engedné meg.” – mondta el Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke.