Nehéz helyzetbe hozták a lakásvásárlókat

Tovább nőtt a lakáscélú hitelek átlagos költsége. A végtörlesztés bejelentésével megindult a díjak növekedése, ami azóta sem ért véget. Ez és más kormányzati intézkedések kedvezőtlen helyzetbe hozták azokat, akik most akarnak felvenni lakáscélú hiteleket. A nagyobb bankok ajánlatai közül a legjobb is 11,75 százalékos teljes hiteldíjjal érhető el. Az IMF hitelről való megegyezéssel némileg csökkenhet a nyomás a hitelintézeteken, a hitelkeret a forrásköltségek csökkenését hozhatja. Jelenleg viszont a kormány lakossági államkötvény vásárlást támogató tervezetei növelik a banki költségeket, míg a gazdasági helyzet sem javult eddig. A hitelek drágák maradtak, a bankok aktuális ajánlatai a cikk végén.

A hiteldíjak növekedésének legnagyobb hajtóereje a kereslet növekedése volt. 313 milliárd forint új végtörlesztő hitelt helyeztek ki a bankok február végéig, ami nagy kiugrást jelentett a hitelfelvételi hajlandóságot nézve. Annak ellenére, hogy az átlagos hiteldíjak drasztikus mértékben nőttek. Ez a végtörlesztés végével sem változott meg, de mára a gazdasági hatások és a forrásköltségek drágulása befolyásolta a díjakat, amire még rátesznek egy lapáttal a jelenlegi kormányzati intézkedések.

A jelenlegi hitelkínálatot az állami kamattámogatás bevezetése nem befolyásolja. Hiába adott minden jogi feltétele a kamattámogatás bevezetésének, azzal még nem tudnak élni az újonnan hitelfelvevők, hiszen a bankoknak még idő kell a rendszerek és termékek kidolgozására. Ezt tovább lassítja az új árfolyamrögzítés munkaigénye, amit ugyancsak most kell elvégezniük a hitelintézeteknek.

 

A keresleti sokkot okozó árfolyamrögzítés után a kormányzati lakossági államkötvény vásárlást támogató intézkedések másik oldalról drágíthatják a hitelek díjait. Ez a forrásoldalon végbemenő számottevő drágulás, ami legfőképp országkockázati okokra vezethető vissza. Az állampapírok átlagos hozama jóval magasabb a tavalyi hasonló időszak értékeinél, miközben a kormány a lakossági papírvásárlásokat is nagyban elkezdte támogatni. Ezzel a banki betéteknek is nagyobb konkurenciát állít, a Magyar Prémium Államkötvény, de a most májusban bevezetésre kerülő féléves kincstárjegy is forrásokat vonhat ki a szektorból. Ezen változtathat a most első alkalommal elérhető távolságra kerülő IMF hitel, amennyiben gyorsan az állampapírhozamok esését hozza magával.

Május elsejétől kapható az új féléves magyar kincstárjegy, melynek éves hozama 7,5 százalék lesz, futamideje pedig fél év. Ez költség nélkül vásárolható a lakosság számára az Államkincstár kirendeltségein vagy Webkincstáron, Telekincstáron keresztül. A bankok akciós betéti ajánlatai ezzel szemben 9 százalék körüliek, melyek versenyképesek lehetnek még, mindaddig, amíg az ügyfelek teljesíteni tudják az akció feltételeit.

A BankRáció.hu adatai alapján a legkedvezőbb feltételek mellett nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek THM értékét ábrázoltuk, jól látszik a szeptember végén megindult erőteljes növekedés. Ennek elsődleges oka lehetett a kereslet nagyarányú növekedése és a végtörlesztés finanszírozásában ellenérdekelt bankok. Minden egyes kihelyezett végtörlesztő hitel után a másik oldalon nagyarányú veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a hitelintézetek. Akik nem rendelkeztek számottevő devizahitel állománnyal, azok kapacitás hiányában nem tudtak elegendő hitelkérelmet befogadni. A kérvények befogadása gyakorlatilag már decemberben leállt a fiókjaiban.

Jól érzékelhető a betéti hozamok növekedésén az elmúlt egy év változása, tavaly még könnyen lehetett találni olyan hitelt, melynek kamata nem volt magasabb, mint a jelenlegi betéti hozamok. Eddig csupán három nagyobb bank korrigált valamennyit vissza díjaiból az elmúlt hetekben, de ezek még így is a legdrágább ajánlatok a piacon. A IMF hitel megállapodáson túl kedvező változást hozhat az új kammattámogatás bevezetése, melyben egy beépített kamatplafon is található, amihez igazodva a hitelintézetek díjainak csökkenése is elképzelhető.