Napkollektor? Majd ha fagy!

A Nap erejét jelenleg két formában hasznosíthatjuk. Elektromos áram termelésére a napelem való, meleg víz előállítására pedig a napkollektort használhatjuk. Utóbbinak két fajtája van, a régebbi, síkkollektoros és az újabb (és drágább) csöves megoldás. A síkkollektor mellett szól a bizonyítottan 20 év feletti élettartam, a csöves kollektor pedig elméletileg szűrt napfénynél is tud meleg vizet előállítani. A napkollektort használhatjuk csak fürdővíz melegítésére, illetve egy nagyobb második tartály beszerzése esetén bizonyos fűtési típusoknál őszi-tavaszi fűtés-kiegészítésre is. A nap melegét felhasználó táblákat a tetőn kell elhelyezni, legjobb déli irányba. A rossz tájolás radikálisan csökkenti a táblák használati értékét, ezért fontos vásárlás előtt meggyőződni az ingatlanunk ilyen irányú adottságairól. A csak meleg víz készítésére alkalmas rendszerek a család létszámától függően 3-4 kollektortáblából és egy 3-400 literes tartályból állnak. Ennek ára az olcsóbb síkkollektoros megoldás mellett szerelléssel együtt 1,6 millió forint az egyik legnagyobb hazai forgalmazó árlistája alapján (4 fő számára). Amennyiben fűtésrásegítésre is szeretnénk használni a rendszert, máris 2 millió forint felett találjuk magunkat, amennyiben a kollektorokat jégeső ellen védő távirányításos alumíniumredőnnyel is szeretnénk rendelkezni, már közel járunk a 2,5 millió forinthoz.

A tapasztalat alapján a fűtésrásegítés hatásfoka a nullához közelít, különösen a hagyományos fűtési rendszerrel szerelt házakban, ahol az őszi-téli hónapokban szinte soha nem éri el a kollektorban termelt víz hőmérséklete a fűtéshez elégséges hőmérsékletet. Ezért a takarékosság jegyében mondjunk le erről a lehetőségről. Ha bizakodunk abban, hogy a következő 25 évben nem lesz olyan jégeső, amely tönkreteheti a kollektortáblákat a tetőn (főleg a csöves táblák vannak nagyobb veszélynek kitéve), akkor a redőnyök árát is megspórolhatjuk, tehát megússzuk a kalandot 1,6 millió forintból. Az állam és az önkormányzatok néha támogatják a megújuló energiaforrások telepítését, ez legutóbb 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást jelentett. Ezeket az összegeket alapul véve a teljes befektetésünk 1,3 millió forint volt, ezért egy 4 személyt kiszolgáló meleg vizes kollektorrendszert kapunk. (Zárójelben: érdemes átgondolni azt is, van-e elég szabad helyünk a fürdőszobában, vagy a garázsban a tartály elhelyezésére, illetve milyen kényelmetlenséget jelent a garázsba beállás, ha egy tartályra is figyelnünk kell.) A nagy kérdés, mikor fog ez megtérülni? Ha felkeressük az ezzel foglalkozó oldalakat, a legképtelenebb megtérülési időket kapjuk, néha 3-5 évet is írnak, mindenféle megajoule-okkal tarkított táblázat alapján. Mivel minden kereskedő a maga portékáját dicséri, felejtsük el az itt található értékeket, és vegyük elő a józan eszünket és a számológépünket. Az első kérdés: vajon mennyit költünk egyáltalán a meleg víz előállítására? Erre a választ a nyári gázszámlából kapjuk meg. Egy négytagú átlagos nyári gázszámla, ami már fűtést nem, csak a melegvíz-készítés és a főzés költségét tartalmazza, 10 ezer forint körül van.

Ebből a gázszolgáltatás alapdíja 1250 Ft, a főzés-sütés díját vegyük minimum 1500 forintnak. Tehát mintegy 7250 forint megy el a meleg vízre minden hónapban. Vegyük a rendszer élettartamát 20 évnek, amit komoly felújítás nélkül kibír. (A síktechnológia már bizonyított ebben a tekintetben, a csövesről még sajnos csak feltételezni tudjuk ezt.) Továbbá induljunk ki abból az egyébként nem túl életszerű helyzetből, hogy se javításra, se karbantartásra nem kell költenünk a 20 év alatt. (Egy szerelő látogatásának az átlagos költsége 3-4 hónap teljes megtakarítását elviszi.) Szintén nézzük azt az ideális feltételt, hogy a berendezésünk minden hónapban megtermeli a szükséges meleg vizet. (Tapasztalatból mondom, hogy ez sajnos nem így van. A tavaly novemberi hideg, felhős időjárás miatt gyakorlatilag szinte semmit nem termeltek a kollektorok, de ugyanez volt igaz előtte tavasszal.) Két dologról sem szabad elfeledkeznünk: a pénzt, amit a rendszerbe ölünk, betehetnénk a bankba is, ahol kamatozna, illetve, hogy a gáz ára általában minden évben emelkedik. (Legalábbis nálunk, az Egyesült Államokban most éppen 10 éves mélyponton van a földgáz ára, de ez már egy másik történet.) Induljunk ki abból, hogy 7%-os kamatot elérni bankbetétben nem nagy, illetve hogy 20 év után valószínűleg leamortizálódik a berendezésünk. Egy egyszerű annuitás-számítással kiszámolhatjuk, hogy az 1,3 millió forintunk akkor hoz ugyanannyit kollektorba fektetve, mint a bankban, ha minden hónapban 10.078 forint árú földgázt ki tud váltani a rendszert. Mivel ennyit összesen nem költünk jelenleg meleg vízre, látszólag nem éri meg a rendszer. De ha figyelembe vesszük a gáz árának növekedését is (vegyük évi 5%-nak), akkor 20 év alatt 450 ezer forint hasznunk lesz, de akkori forintban. Ezt már csak az inflációval kell visszaosztani, azt kapjuk, hogy 20 év alatt a teljes hasznunk mai értéken mintegy 140 ezer forint, de csak akkor, ha sem az üzemeltetésre, sem a szervizelésre egy fillért sem költöttünk, és a jégeső sem tette tönkre a táblákat. Amiről gyakran elfeledkeznek a készülék forgalmazói és használói is, hogy a kollektor szivattyúi és vezérlőrendszere nem kevés elektromos áramot is fogyaszt. Ha ezt csak napi 40 forintnak vesszük, akkor is összesen 292 ezer forint költségünk keletkezik 20 év alatt mai árakon számolva. Ha 20 év alatt számolunk összességében egy alulbecsült 250 ezer forintot a szerelésre és a karbantartásra, máris 400 ezer forintos mínuszban vagyunk 20 év alatt. Állami támogatás nélkül 700 ezer forint lenne a veszteségünk, redőnyökkel már milliós ráfizetés felett járunk. Már csak egy kérdés maradt: vajon emeli-e az ingatlanunk értékét a ráfordítás? A válasz, hogy valószínűleg nem, inkább csak jobban eladhatóvá teszi a lakásunkat.