MNB: enyhülő feltételek a lakossági hitelpiacon
Az MNB legfrissebb hitelezési felmérése szerint a háztartási hitelek feltételei enyhültek a harmadik negyedévben, így a 2011 végén tapasztalható széleskörű szigorítás után további korrekció történt. Ugyanakkor a következő félévben nem lehet számítani a hitelfeltételek jelentős változására.
Az előző hitelezési felméréskor a bankok nagy része mind a lakáshiteleknél, mind a fogyasztási hiteleknél a hitelkereslet fellendülésére számított. A most publikált, 2012 harmadik negyedévét átfogó jelentés szerint viszont csak a bankok 10 százaléka jelzett erősödő keresletet a lakáscélú hiteleknél, míg a fogyasztási hiteleknél csak 7 százalékuk - hangzott el a felmérést ismertető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Érdekesség, hogy a bankok ismét a hitelkereslet erősödésére számítanak a következő félévben: a lakáshiteleknél a bankok 77 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 31 százalékuk.
A lakáshitelekre vonatkozó várakozásokat az állami kamattámogatási program beindulása támaszthatja alá, amely öt éven keresztül kamattámogatást nyújt az adós számára. Jelenleg a maximálisan kivethető kamat mintegy 13 százalék, amelyből az ügyfél a kamattámogatással csökkentett részt fizeti öt éven át. Ez kezdetben (az első évben) 8 százalék körül alakul, míg a kamattámogatás vége felé 9-10 százalék. Az ügyfelek számára a támogatott lakáshitel teljes hiteldíj mutatója (THM) 8-9 százalék - jelezte magyarázatként Fábián Gergely elemző.
A hitelezési felmérés szerint az állami kamattámogatásos program iránti kereslet emelkedik: az újonnan folyósított támogatott lakáshitelek állománya 2012 második negyedévről a harmadik negyedévre 20 százalékkal növekedett.
Az MNB közlése szerint szeptember végéig 63 ezer 100 ügyfél 595 milliárd forintos összeggel lépett be az árfolyam-rögzítési rendszerbe, ez az összes devizaalapú jelzáloghitel 16,4 százaléka.
Mivel a nem teljesítő hitelek körébe tartozó ügyfelek - ami a teljes állomány csaknem 16 százaléka - nem vehettek részt az árfolyamrögzítésben, a jelzett 16,4 százalékos arány magasabb, közel 25 százalék a jogosultak körében. Az árfolyamrögzítésbe az év végéig lehet belépni.
A háztartási portfolió javulásához hozzájárult, hogy a késedelmes devizahitelek forintra váltása - az adósság 25 százalékának elengedése mellett - kötelező alapon 23 milliárd forintot jelentett, önkéntes alapon pedig az ügyfelek 32 milliárdot törlesztettek.
Az MNB korábban azt prognosztizálta, hogy a potenciális ügyfelek több mint 70 százaléka csatlakozik az árfolyamrögzítéshez. Banki szakértők úgy látják, hogy az ügyfelek szerint egyrészt túl bonyolult a rendszer és a 2017-ben lejáró rögzítés túl sok bizonytalanságot rejt magában, másrészt az ügyfelek arra számítanak, hogy az állam a következő években is enyhíti az adósok terheit, azaz a bankok vállára terheli az adósok terheinek egy részét, ami ugyanakkor morális aggályokat vet fel.
