Londoni elemzők: a brit ingatlanárak jövőre lépik át először a válság előtti szintet

Várhatóan jövőre haladja meg először a brit lakóingatlanok átlagos árszintje a pénzügyi válság előtti legutóbbi csúcsot - jósolta hétfői előrejelzésében az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászainak prognózisa szerint az átlagos lakásár Nagy-Britanniában 227 ezer font (82 millió forint) lesz 2014-ben, 2,3 százalékkal magasabb a 2007-ben mért ingatlanpiaci átlagárnál.

A CEBR hétfői becslése szerint az idén 222 ezer fontos (80 millió forintos) lakásonkénti átlagár várható a brit ingatlanpiacon. Ez 1,4 százalékkal magasabb a tavalyinál, de még elmarad a pénzügyi válság elhatalmasodása előtt közvetlenül mért legutóbbi árcsúcstól.

Mindezek alapján - a CEBR előrejelzése szerint - összesen hét évet vesz igénybe, mire a brit lakóingatlan-piac magához tér a pénzügyi válság sokkjából.

A cég elemzői szerint az idén és jövőre még nyomott lesz az áremelkedés üteme a brit ingatlanpiacon, elsősorban a lanyha hazai bérnövekedés, a brit bankrendszer folytatódó feltőkésítési erőfeszítései és az euróövezeti pénzügyi felfordulás miatt.

A CEBR szakértői ugyanakkor azzal számolnak, hogy középtávon - a brit gazdaság általuk várt élénkülése, az ebből eredő gyorsabb béremelkedés, valamint a lakáskínálat bővülési ütemét valószínűleg meghaladó mértékű népességnövekedés hatására - felgyorsul az áremelkedés a brit lakóingatlan-szektorban.

A cég hétfői prognózisa szerint 2018-ban - az arra az évre valószínűsített 4,6 százalékos árnövekedés nyomán - már 267 ezer font (96 millió forint) lesz a lakások átlagára Nagy-Britanniában, 20,4 százalékkal magasabb az idei évre vártnál.

A brit ingatlanpiaci árak a pénzügyi válság előtti években még hatalmas ütemben - rendre évi 20 százalékot meghaladó mértékben - emelkedtek. A bankok könnyű kézzel folyósították a nagy összegű jelzálogkölcsönöket, amelyek értéke sokszor elérte az ingatlan akkori piaci árának 125 százalékát is. A hitelintézetek abban bíztak, hogy az árak további emelkedésével a jelzáloggal terhelt ingatlan értéke gyorsan túlnő a kölcsön összegén.

A hitelpiaci likviditás 2008-ban kezdődött hirtelen szűkülésével és a brit gazdaság ezt követő megtorpanásával, majd mély recesszióba fordulásával azonban kipukkadt az ingatlanár-buborék, és a lakásárak meredek zuhanásba kezdtek.

A Standard & Poor's hitelminősítő korabeli becslése szerint az ingatlanárak esése miatt 2010-re kétmillió brit lakástulajdonos kerülhetett a "negative equity" állapotába. A kifejezés azt jelenti, hogy az adott lakóingatlan értéke - vagyis a jelzálogkölcsön fedezete - a várt növekedés helyett mélyen az ingatlanra felvett jelzáloghitel összege alá csökken. Így az ingatlanhitel fedezetének jelentős része eltűnik, és a hitelező bank kinnlevőségének teljes behajthatósága bizonytalanná válik, még akkor is, ha a bank az esetleg nem fizetővé váló adóstól visszabirtokolja az ingatlant.