Lezárul a Menhely Alapítvány lakásmentő programja
Június végén lezárul a Menhely Alapítvány "Kulcs-tartó" nevű kísérleti programja, amelynek keretében bajba jutott lakáshiteleseknek nyújtottak segítséget, főként jogi területen. A csaknem egyéves projekt tapasztalatairól pénteken sajtótájékoztatón számoltak be a szervezet munkatársai Budapesten.
Gurály Zoltán, a program vezetője a szeptemberben indult kezdeményezésről elmondta: a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával személyesen és telefonon jogi tanácsokat adtak olyan embereknek, akiket az a veszély fenyegetett, hogy a lakáshitel-tartozásuk miatt elveszítik az otthonukat.
Közlése szerint az egy év alatt sokszor tapasztalták, hogy az embereknek fogalmuk sem volt arról, mit vállalnak a lakáshitel felvételével, és hogy mit tartalmaz a szerződésük. "Gyakran az volt a legfontosabb feladatunk, hogy szembesítsük a hozzánk fordulókat azzal, mi történt velük, amikor aláírták a szerződést" - fogalmazott Gurály Zoltán.
Hozzátette: a több mint háromszáz esetük alapján kijelenthető, hogy nincsenek általánosan alkalmazható megoldások, minden hiteles más és más körülményeket hoz magával, az állami segítségekkel is ez a probléma. A program vezetője példaként említette, hogy a devizában felvett lakáshitel mellé sokszor társul áruvásárlási hitel vagy közműszolgáltatónál felhalmozott díjhátralék, amelyeket ugyanúgy kezelni kell.
Gurály Zoltán a devizahitelesek problémájának társadalmi vetületéről szólva azt mondta: a hitelek halmozásának, illetve könnyű felvételének korábbi lehetősége lelassította, mintegy elfedte egy szociálisan hátrányos helyzetű réteg "lecsúszását", ám a hitelek bedőlésével ezekből az emberekből törvényszerűen egy új, mélyszegénységben élő vagy hajléktalan réteg jön fokozatosan létre. A főként hajléktalanok segítésével foglalkozó alapítvány munkatársa hozzátette: ebben a folyamatban a program keretében végzett tevékenységük csupán tűzoltás jellegű.
Sasvári Andrea, a program egyik jogásza arról beszélt, hogy a kormány és a bankrendszer mellett a hitelt felvevő emberek is felelősek sokszor kilátástalan helyzetükért.
Az ügyvéd hozzáfűzte: az előző, tanácsi lakásrendszer miatt felértékelődött a magántulajdon, ezért a kiszámítható, de "ablakon kidobott" bérleti díj helyett sokan inkább erőn felül vállalták a törlesztőrészletet. Kitért arra, hogy sokan a hozzájuk fordulók közül nem hiszik és nem fogadják el, hogy "egy ponton nemcsak lenullázódnak, hanem mínuszban lesznek", a lakás, a ház vagy a műhely elvesztése mellett akár tíz-húsz évig is fizetniük kell az adósságukat.
Az alapítvány munkatársai felhívást tettek közzé, amelyben arra kérik a lakáshiteleseket, osszák meg történetüket, tapasztalataikat a szervezettel, s azon keresztül sorstársaikkal. A programot, a közösségi problémamegoldást így kívánják a továbbiakban folytatni.
