KSH: a 18-49 éves magyar állampolgárok hét százaléka él külföldön
A 18-49 éves, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok 7,4 százaléka, 335 ezer ember tartózkodik tartósan külföldön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének új módszertanon alapuló gyorsbecslése szerint.
Kapitány Balázs, az intézet tudományos titkára csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az adat nem a kivándoroltak, hanem a külföldön élő, de Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezők számáról ad közvetlen becslést.
A kutatásban 2012 novembere és 2013 februárja között 8917 embert kerestek meg hivatalos lakcímükön a kérdezőbiztosok.
A felmérés módszeréről szólva Kapitány Balázs elmondta, a Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkezők adatait - állandó és ideiglenes lakcímét - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala őrzi. Ebből az adatállományból kiválasztottak 8917, akkor 18-49 éves magyar állampolgárt, akinek magánháztartásban bejelentett állandó lakcíme volt.
A költségek "elviselhető szinten tartásáért" 463 településre korlátozták a kiválasztást, amely így nem teljesen véletlenszerűen történt. Közölte, a megkeresettek csaknem 80 százalékáról kiderült, hogy valóban az állandó lakóhelyeként megadott címen tartózkodik, míg 10,6 százalékuk életvitelszerűen máshol lakik Magyarországon.
A válaszadók mintegy 6 százalékáról derült ki, hogy tartósan nem tartózkodik Magyarországon. A kiválasztott emberek 3,9 százalékáról semmit sem sikerült kideríteniük a kérdezőbiztosoknak. A becsléskor ebből a halmazból kerültek még át emberek a tartósan külföldön élők halmazába, és így kapták meg a külföldön élők becsült számát - mondta el Kapitány Balázs.
A tartósan külföldön tartózkodókat úgy határozták meg, hogy azokat az embereket tekintették ilyennek, akik három hónapon keresztül nem tértek haza, vagy csak éppen látogatásra érkeztek vissza Magyarországra. apitány Balázs közölte, a becslést mintavételi hiba terheli, ezért azt lehet mondani: 6,8 és 8 százalék között lehet a tartósan külföldön élők aránya.
Elmondta azt is, hogy ebben az adatban szerepelhetnek olyanok is, akik soha, vagy csak nagyon régen éltek Magyarországon. Példaként említette azt a lehetőséget, hogy egy magyar állampolgársággal rendelkező fiatal, aki magyar emigráns szülőktől Németországban született, sohasem élt Magyarországon, csupán "papíron" bejelentkezett az általa örökölt ingatlanba.
A kutatásban a külföldön lévők 86 százalékáról sikerült megtudni, hol tartózkodik. E szerint a vizsgált csoportból a legtöbben - 25,8 illetve, 25,6 százalék - Németországban és Nagy-Britanniában élnek.
Spéder Zsolt, az intézet igazgatója a népesedési világnap kapcsán beszélt arról, hogy a magyarországi termékenységi mutatók Európában a legalacsonyabbak közé tartoznak. A gyermekvállalási akadályok közé sorolta azt, hogy a párkapcsolatok dinamikusabbak, törékenyebbek lettek és "erőteljesebbek a munkaerő-piaci szorítások". További tényezőként említette a rugalmatlan családpolitikát és az értékváltozást, az individualizációt.
Szólt arról is, hogy a túl sokáig halogatott gyermekvállalás járhat azzal a nem kívánt következménnyel, hogy egy párnak le kell mondania a gyermekvállalásról. A halogatás megszüntetését segíthetné egyfajta családalapítási kedvezmény bevezetése - mondta. Spéder Zsolt a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy 2014. június 25. és 28. között Budapesten rendezik meg az európai népesedési konferenciát.
A népesedési világnapot július 11-én tartják az ENSZ 1987-es döntése alapján, miután 1987-ben ezen a napon érte el a Föld lakóinak száma az ötmilliárdot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld túlnépesedésének veszélyére. A múlt századot 1,6 milliárdos lélekszámmal kezdte az emberiség, 1960-ban 3 milliárdan éltek a Földön. Az ENSZ számításai szerint a hétmilliárdodik ember 2011. október 31-én született.
