KSH: 0,7 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben

Az első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest és 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte részletes jelentésében csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított éves csökkenés 0,3 százalékos volt. Az adatok megegyeznek a korlátozott információs bázisra épülő május 15-én kiadott első becslésben szereplőkkel.

A negyedéves összevetésű 0,7 százalékos növekedés a mezőgazdaság teljesítményének 27,6 százalékos és az építőipar 1,5 százalékos javulásából eredt. A mezőgazdaság a tavalyi első háromnegyed év zsugorodása után a múlt év végén már 1,0 százalékos növekedésbe fordult. Az építőipar viszont kiegyenlítette 2012 negyedik negyedévi 1,5 százalékos visszaesését és a harmadik negyedévi szintre tért vissza, amely viszont 4,1 százalékkal felülmúlta az előző negyedévit.

A feldolgozóipar hozzáadott értéke 1,4 százalékkal zsugorodott az első negyedévben, ami már harmadik negyedéve folytatódott, sőt a 2012 második negyedévi stagnálást figyelembe véve ötödik negyedéve nem regisztrált növekedést. A szolgáltatások gyakorlatilag stagnáltak, 0,1 százalékkal elmaradtak a tavalyi negyedik negyedévitől, itt 2011 végén jelzett utoljára növekedést a statisztika. A szektoron belül csökkent a kereskedelem, szálláshely szolgáltatás (0,1 százalék), az infokommunikáció (0,3 százalék) valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív szolgáltatások (2,4 százalék) teljesítménye.

A felhasználási oldalon a készletváltozásban csapódott le a növekedés, a KSH jelentése szerint a készletállomány 3 milliárd forinttal nőtt az első negyedévben. A bruttó felhalmozás - az előző negyedévi 0,5 százalékos csökkenés után - 1,4 százalékkal meghaladta az előző negyedévit, bár az állóeszköz felhalmozás 1,4 százalékkal elmaradt a korábbitól, amivel két éve tart a visszaesése.

Az export féléves csökkenés után 2,7, az import 3,3 százalékkal nőtt, három negyedév csökkenés után. A háztartások fogyasztása és a közösségi fogyasztás egyaránt 0,4 százalékkal maradt el az előző negyedévitől. Ez a természetbeni társadalmi juttatások visszaesése miatt alakult így, amely a nonprofit segítő szervezetektől eredően 1,1, a kormányzattól 0,9 százalékkal esett vissza míg a háztartások vásárolt fogyasztása lényegében stagnált, 0,1 százalékkal esett.

A múlt év első negyedéhez képest a mezőgazdaság 12,3 százalékos növekedését részben az alacsony bázis magyarázza. A feldolgozóipar 2,5 százalékos visszaeséséből és az építőipar 4,2 százalékos növekedéséből eredően az ipar hozzáadott értéke a 3,2 százalékkal csökkent a múlt év első negyedévéhez képest. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása területén volt a legnagyobb a visszaesés, az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt viszont a járműgyártás terén, amelynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,1 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye mérséklődött, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágé növekedett a szálláshelyek vendégforgalmának növekedése következtében. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,3 százalékkal csökkent. A vállalati és a lakossági hitelezésben ez a negyedév sem hozott áttörést, a bankok új hitelkihelyezése érdemben nem tudott emelkedni.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 első negyedévében 1,2 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a közlekedés és az egyéb szolgáltatások esetén csökkent a volumen, míg az élelmiszerek és a lakásszolgáltatások esetében stagnált. A magyarok külföldi fogyasztása jobban csökkent, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,6 százalékkal, míg a közösségi fogyasztás 2,6 százalékkal visszaesett. Folyamatok eredőjeként a végső fogyasztás 1,4 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése - a korábbi negyedévihez hasonló ütemű - 5,6 százalékos volt. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, miközben a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai - több mint két és félévnyi emelkedés után - jelentősen csökkentek az első negyedévben.

Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában továbbra is magas, 562 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett - közölte a KSH. Az export 1,3 az import 0,9 százalékos emelkedést mutatott. A külkereskedelmi forgalmon belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 1,3 százalékkal, míg az importja 1,1százalékkal növekedett.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unióban 0,7 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévében az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva és 0,1 százalékkal az előző negyedévhez képest. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az EU tagállamok többségében, többek között Csehországban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Szlovéniában csökkent a GDP volumenindexe.