Követeléskezelő: a munkanélküliség áll a magyarok eladósodásának hátterében, amely továbbra is egyre
A magyar lakosság fizetésképtelenségi okai között a leggyakoribb a munkanélküliség, derült ki az Intrum Justitia belső kutatásából. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint 2013-ban tovább emelkedik, a tavalyi 12,4 százalékról 12,6 százalékra nő a 15 és 24 év közötti fiatalok globális munkanélküliségi rátája.
A követeléskezelő vállalat szerdai közleményében ismerteti: az esetek felében a munkanélküliség volt a fizetésképtelenség oka, összességében pedig 75 százalék jelölte meg az alacsony, vagy nem létező jövedelmet a nemfizetés indokaként.
A felmérésből az is világosan látszik, hogy nem a devizahitelek visszafizetése jelenti a legnagyobb problémát a magyarok számára, hiszen a megkérdezett adósok csupán 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megnövekedett törlesztőrészlete miatt vált fizetésképtelenné.
"Úgy tűnik, hogy a hiteltörlesztés, mint ok csökkenése egybevág a kormányzat devizahitelesek segítésére szolgáló intézkedéseivel, hiszen a törlesztőrészlet növekedése miatt fizetésképtelenné vált adósok aránya felére csökkent a vizsgált időszakban" - írja közleményében a cég.
Az Intrum Justitia belső kutatásából az is kiderült, hogy az eladósodott ügyfelek először jellemzően telefonszámlájukkal maradnak el, a banknak tartozók pedig már nagy valószínűséggel egyéb tartozással is bírnak. A letiltások aránya a bankszektorban a legmagasabb - ez is jelzi, hogy ennek fizetésével csúsznak meg legkevésbé a háztartások - mutat rá a cég.
Idén tovább emelkedik az ifjúsági munkanélküliségi ráta
Ezzel világszerte mintegy 73,5 millió fiatal lesz állás nélkül, ami közel áll a gazdasági válság csúcspontján, 2009-ben mért adatokhoz.
Az ILO szerdán tette közzé 2013-as Globális ifjúsági foglalkoztatási trendek című jelentését, amelyben kiemeli: az ifjúsági munkanélküliségi ráta tovább emelkedik, és előrejelzések szerint 2018-ra eléri a 12,8 százalékot, eltörölve a gazdasági fellendülés elején elért eredményeket.
A szervezet MTI-hez eljuttatott összefoglalójában kifejti: a fejlett gazdaságokban az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben 18,1 százalék volt. Ez várhatóan 17 százalék felett marad 2015-ig, és nem várható, hogy 17 százalék alá essen 2016 előtt. Görögországban és Spanyolországban a gazdaságilag aktív fiatal népesség több mint fele munkanélküli.
A jelentés szerint sok fiatal teljesen felhagyott az álláskereséssel. Ha ők is megjelennének a munkanélküliségi adatokban, a munkanélküli vagy álláskereséssel felhagyó fiatalok száma a fejlett országokban elérné a 13 milliót, szemben azzal 10,7 millió fiatallal, akik ténylegesen munkanélküliek voltak 2012-ben.
A legmagasabb regionális ifjúsági munkanélküliségi rátát 2012-ben a Közel-Keleten regisztrálták, ahol a gazdaságilag aktív fiatalok több mint negyede, 28,3 százaléka volt munka nélkül. A jelenlegi előrejelzések szerint ez a ráta várhatóan 30 százalékra emelkedik 2018-ra.
Észak-Afrikában is nagyon magas az ifjúsági munkanélküliségi ráta: 23,7 százalék volt 2012-ben.
Mindkét régióban a fiatal nők a leginkább érintettek. A Közel-Keleten a női munkaerő 42,6 százaléka, Észak-Afrikában 37 százaléka munkanélküli. Globálisan, Kelet-Ázsiában és Dél-Ázsiában mérték a legalacsonyabb, 9 százalékot kissé meghaladó rátákat 2012-ben.
A közleményben az ILO idézi Salazar-Xirinachst, a szervezet politikai főigazgató-helyettesét, aki kiemeli: a biztos munkahelyek, amelyek valaha általános normát jelentettek a korábbi generációk számára - legalábbis a fejlett gazdaságokban - egyre kevésbé elérhetőek a ma fiataljai számára. Az ideiglenes és részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése, különösképpen a globális gazdasági válság tetőzése óta, azt jelzi, hogy az ilyen típusú munkaviszony gyakran a fiatalok egyetlen esélyét jelenti - vélekedik.
Az ILO szerint egyrészt globális, másrészt nemzeti intézkedésekre is szükség van a probléma megoldása érdekében. Nemzeti szinten specifikus, fiatalok foglalkoztatására irányuló intézkedéseket kell bevezetni; olyanokat, amelyek révén biztosítani lehet, hogy a fiatalok a munkáltatók által elvárt készségekkel rendelkezzenek, hogy a kis- és középvállalatok hitelhez juthassanak annak 
érdekében, hogy több fiatal munkavállalót tudjanak alkalmazni, valamint hogy a fiatal munkavállalók ugyanazokkal a jogokkal, munkakörülményekkel és szociális védelemmel rendelkezzenek, mint felnőtt társaik.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 2013. első negyedévében több mint 92 ezer 15-24 év közötti fiatal volt munka nélkül, ami 30,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg.
