Kissé javult a mikrovállalkozások helyzete
A mikro-, családi és kisvállalkozások helyzetében egyes ágazatokban már némi javulás látszik a válság után, de a többségük még mindig a belső piaci kereslet hiányával küszködik - mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke.
Németh László ismertette, hogy a cukrászok ipartestületének legutóbbi közgyűlésén a tagság piaci élénkülésről számolt be, egyeseknél az árbevétel 10 százalékkal nőtt tavaly. A fémiparosoknál, a gépjárműipari beszállítói körben - például lakatos, gépész, szerszámkészítő mikrovállalkozásoknál - szintén javult egy kicsit a helyzet.
Ugyanakkor továbbra sem látszik a kilábalás a lakossági szolgáltatást végző kisvállalkozásoknál, az asztalosoknál, illetve az építőipari mikrovállalkozásoknál - mutatott rá az elnök. Az építőipari növekedést a nagyberuházások, például a vasúti építkezések adják, a lakosságnak szolgáltatást végző mikro építőipari vállalkozásoknál még nem érződik a piac bővülése.
Az iparosok arra várnak, hogy a megváltozott adópolitikával, a rezsicsökkentéssel több pénz marad a családoknál, megtakarításaik lesznek, és ez előbb-utóbb megjelenik a fogyasztás bővülésében, a szolgáltatások igénybevételében - mondta az IPOSZ elnöke. Úgy vélte, gyorsítaná a mikrovállalkozások helyzetének javulását, ha az állam a belső piacon megrendelést generálna. Például azzal, ha a családi házaknál is elindulna a hőszigetelési program. Szinte biztosra vehető, hogy támogatás esetén a lakosságnál maradt megtakarításból, illetve a várható energiaköltség-csökkenésből a családi házaknál is elvégeztetnék a hőszigetelést, ami többnyire a mikrocégeknek hozna megbízást - jelezte.
Az IPOSZ álláspontja szerint a mikrocégek piacának élénkülését hozná a külföldön már bevált módszerek alkalmazása, köztük a lakásfelújításoknál, karbantartásoknál alkalmazott csökkentett áfa bevezetése - hangsúlyozta Németh László. Fontosnak tartaná a szövetség azt is, hogy az uniós fejlesztési források felhasználásakor a magyar sajátosságoknak megfelelő mikro- és kisvállalkozás fogalma is szerepeljen a pályázói kör meghatározásában. Magyarországon ugyanis a vállalkozások 90 százaléka 10 fő alatt foglalkoztat, az unióban viszont a kisvállalkozás fogalma ennél tágabb körre vonatkozik - magyarázta az IPOSZ elnöke. Álláspontja szerint a 10-nél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásokat is meg kell célozni az uniós forrásokkal a speciális helyzetüknek megfelelően. Így például kevesebb lehetne a számukra meghatározott önrész aránya egy-egy pályázatnál. Csökkenteni lehetne a minimálisan nyújtható beruházási támogatás összegét is, sok esetben 5 millió forint támogatás is elegendő volna egy mikrocég beruházásához a korábbi feltételekben meghatározott 10 millió forint helyett.
Az elnök szerint a jövőben is indokolt pályázatokat hirdetni eszközbeszerzések, telephelyfejlesztések támogatására, de a kisebb gépjárművek vásárlására is ki kellene terjeszteni a lehetőséget. A szövetségnek továbbra is az a célja, hogy bekerüljön a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumába, mert így hatékonyabban tudná érvényesíteni a kisvállalkozók érdekeit. A kisvállalkozásokat ezen a fórumon egyedül az Áfeosz képviseli, amely azonban nem fedi le teljesen ezt a kört - jelezte Németh László. "A nagyok a fejünk fölött döntenek a bértárgyaláson" - fogalmazott.
Az iparosok elnöke szerint a törvény-előkészítésbe is jobban be kellene vonni a kisvállalkozói szövetségeket, ezért az IPOSZ stratégiai együttműködésre törekszik a különböző szaktárcákkal, gazdasági kamarákkal. Ennek érdekben a Vidékfejlesztési Minisztériummal már stratégiai megállapodást kötöttek, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Nemzeti Agrárkamarával, és szándékukban áll a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is szorosabb partneri kapcsolatot kialakítani.
