Jelentősen javult a magyar gazdaság lakossági megítélése áprilisban
A magyar lakosság egyre optimistábban ítéli meg a gazdasági környezetet, a Századvég fogyasztói bizalmi indexének átlaga idén áprilisban mínusz 12,8-ra emelkedett az egy hónappal korábbi mínusz 15,73-ról; tavaly szeptemberben ez az érték még mínusz 28,11 pont volt - derült ki a Századvég Alapítvány háttérbeszélgetésén szerdán, ahol többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából készülő vállalati és lakossági kutatások módszertanát és megállapításait mutatták be.
Vértesy László, a Századvég vezető kutatója kifejtette, hogy a magyar társadalom egyre jobbnak tartja anyagi helyzetét és a foglalkoztatást, miközben az alacsony inflációt nehezen tudják értelmezni, a részeredmények még - például ünnepi szezontól függő - magas és szélsőséges árszínvonal-változást mutatnak. A válaszadók átlagosan mintegy 6 százalékos árszínvonal emelkedésre számítanak a következő 12 hónapban - jegyezte meg Vértesy László.
A kutatás rámutatott, hogy a tavaly szeptemberi 26 százalékhoz képest, a lakosság 44,9 százaléka tervez nagyobb összegű kiadást a következő hat hónapban, azonban az utóbbi hónapokhoz hasonlóan több mint 90 százalékuk banki kölcsönfelvétel nélkül. A lakásvásárláson gondolkozók számára egyértelműen reális lehetőség a csok igénybevétele, amelynek támogatottsági aránya 4,7-ről 8,9 százalékra emelkedett a potenciális igénybevevők körében - emelte ki a kutató. Jellemző az is, hogy az állami szereplőkön - Magyar Nemzeti Bank, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Magyar Államkincstár - kívül általában bizalmatlanabbak a pénzügyi szereplőkkel a magyarok, az általános intézményi bizalmat elsősorban a brókerekkel szembeni nagyfokú bizalmatlanság rontja.
A vállalati szférában megkérdezettek válaszai alapján az építőiparon kívül, minden makrogazdasági ágazatban pozitívan változott a gazdasági környezet megítélése a korábbi hónaphoz képest, Vértesy László különösen kedvezőnek nevezte, hogy a GDP-hez nagymértékben hozzájáruló kereskedelmi és a szolgáltatói ágazat is bizakodó. A korábbi hónapokhoz képest mérséklődő építőipari hozzáállást azzal indokolta a kutató, hogy hiába kedvezőek a kormányzati intézkedések - családok otthonteremtési kedvezménye, kedvezményes áfakulcs, építkezési áfa-visszaigénylés, építésügyi hatósági eljárás egyszerűsítése - , érdemben még nem nőtt a lakossági kereslet, egyelőre csak az informálódnak a lehetőségekről.
Az elégtelen kereslet miatt a cégek visszafogják termelésüket, ezáltal a humán erőforrás- és gazdasági kapacitások továbbra is kihasználatlanok maradnak, a kihasználtság mértéke áprilisban 18,2-es értéket eredményezett a plusz-mínusz százas skálán, ez 2015. augusztusa óta a legrosszabb eredmény - ismertette a kutató. Ugyanakkor a vállalatok a következő fél évre vonatkozóan bizakodók, nem terveznek létszámleépítést, továbbá mintegy 27,3 százalékuk béremelést hajtott végre, vagy tervez még 2016-ban - tette hozzá.
György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza bejelentette, hogy a jegybank és a Századvég olyan alternatív index kialakításán dolgozik, amely Magyarország versenyképességét mérné fel, a lehető legjobban kiszűrve a torzító hatásokat, amelyek a világon alkalmazott versenyképességi mutatóknál tapasztalhatók. Ehhez az utóbbi két hónapban négy népszerű mutatót - a World Economic Forum, Doing Business, Fraser Institute, IMD World Competitiveness - vizsgáltak.
