Jelentősen csökkenhet a lánctartozásban érintett alvállalkozók vesztesége
Jelentősen csökkenhet az alvállalkozóknak éves szinten mintegy 400 milliárd forintos veszteséget jelentő lánctartozások összege - közölte a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Felkai László arról beszélt, a jövőben egyebek mellett soron kívüli bírósági úton is el lehet majd érni a tartozások kifizetését.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés a héten fogadta el a lánctartozások megakadályozásáról szóló törvényt, a kormány pedig szerdán fogadta el annak végrehajtási rendeletét.
Elmondta, problémát jelent, hogy a tartozások kifizetését célzó bírósági perek évekig húzódnak, és mire a jogerős döntés megszületik, sok alvállalkozó, kivitelező tönkremegy. Közölte, a jogszabály új lehetőségként biztosítja az alvállalkozó számára, hogy egy - a kamara keretében működő - "teljesítésigazoló szakértői szervhez" fordulhat; e szervnek 30, illetve 60 napon belül döntést kell hoznia az ügyben.
Hozzátette: e határozattal szemben - újabb 60 napon belül - bírósághoz lehet fordulni, a bíróság pedig iratok alapján, soron kívül, tanúk meghallgatása és újabb szakértők bevonása nélkül dönt; egy azonnal végrehajtható ideiglenes intézkedéssel lezárja az ügyet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben (2014. január 1-jétől) az eddigi több év helyett 3-4 hónapon belül megszületik majd a végrehajtható döntés, így az alvállalkozók korábban hozzájuthatnak a pénzükhöz - tette hozzá.
Felkai László közölte azt is, ha a bíróság az ideiglenes végzésében megállapítja a tartozást, ám a vállalkozó 6 hónapon belül mégsem fizeti ki az alvállalkozóját, akkor akár 5 évre törölhetik a kamarai nyilvántartásból, tehát nem végezhet építőipari tevékenységet.
Az államtitkár a lánctartozások elleni küzdelem egy másik elemének nevezte az elektronikus építési napló bevezetését (október 1-jétől). Tájékoztatása szerint az e-naplóba mindenki - beleértve az ellenérdekű feleket és a különböző hatóságokat - be tud tekinteni, így követni lehet például, kit foglalkoztatnak, vagy hogy hol tart éppen a munka.
Elmondta, a jogszabálycsomag értelmében a jövőben egy "minimális rezsi óradíjat" állapítanak meg, így elkerülve, hogy valaki áron alul vállaljon el egy munkát. Utalt arra, az ár alatt vállalt munkákat sokszor csak "feketén" tudták elvégeztetni, vagy utólag próbálták meg "feltornázni" az árakat.
Jelezte: a kormány döntése értelmében "irreálisan alacsony árnak" minősül az az ár, ami az (a munkáltatók és munkavállalók képviselőiből álló) "ágazati párbeszéd bizottság" által kialakított rezsi óradíjat nem éri el. Közölte, a jövőben automatikusan semmisnek minősül az a szerződés, ami a bizottság által az adott évre meghatározott rezsi óradíjat nem éri el.
Szaló Péter, a tárca építésügyért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy egy másik jogszabály értelmében, a kivitelező "nemfizetési jelzésére" 60 napra fel lehet függesztetni az adott építési terület használatbavételét.
