Forinthitelek - Határozathozatalra halasztotta az AXA Bank perét az ítélőtábla
A Fővárosi Ítélőtábla a keddi a másodfokú tárgyaláson április 21-re halasztotta az ítélethirdetést az AXA Bank Europe SA magyarországi fióktelepének perében, és elutasította a hitelintézet kérelmét, hogy a bíróság kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól.
A pert az AXA fióktelepe indította a magyar állam ellen, kérve, hogy állapítsa meg a forinthiteleire vonatkozó általános szerződési feltételek, valamint az egyedileg meg nem tárgyalt egyéb szerződési feltételek tisztességességét. A felperes bank keresetét első fokon a Fővárosi Törvényszék korábban elutasította.
A bíróság ismertette az AXA általános szerződési feltételeinek az ügy szempontjából fontos pontjait. Így például azt, hogy a hitel fordulónapján egyoldalúan módosíthatta a bank a kamatot, amennyiben változott az egy éven túli állampapírok hozama, módosultak a lakáscélú állami kamattámogatások, változtatott a KSH szerinti infláció, továbbá változtak a tőke- és pénzpiacok, a forrásköltség növekedett, de a bank üzletpolitikájának a változása is lehetővé tette az egyoldalú szerződés módosítást.
Hasonló feltételektől függött a díjak és jutalékok egyoldalú változtatása is. A felperes bank kifejtette a keresetében - és ehhez európai bírósági határozatra is hivatkozott - hogy a fogyasztónak nem kalkulálnia kell tudnia a terheinek a növekedését, hanem azt kell látnia, hogy a különböző piaci és egyéb változások miképpen hatnak a terheire. Ez jelenti az átláthatóságot. Az árazási elvek az üzleti titok körébe tartoznak, ráadásul magas fokú pénzügyi ismeretet igényel az abban szereplő képletek megértése. A felperes szerint a tisztességhez elegendő az a tény, hogy az árazási elvek nyilvános piaci adatokat tartalmaznak.
Az alperes állam arra hivatkozott, hogy ha a szerződés tisztességességének törvényi feltételei közül akár egy is sérül, akkor el kell utasítani a bank keresetét. A bíróság az első fokú ítélet ismertetésekor - egyebek mellett - kiemelte a szimmetria elvét, amely azt jelenti, hogy az egyoldalú kamatemelést lehetővé tevő tényezők kedvező változása esetén, a fogyasztó terheinek csökkenniük kell. Kifogásolta az első fokú bíróság azt is, hogy nem minősül egyértelmű meghatározásnak az, amikor a fogyasztónak több dokumentumból kell "összeolvasnia" a rá vonatkozó előírásokat. A fellebbezésben a felperes azt kérte, hogy az ítélőtábla helyezze hatályon kívül az első fokú ítéletet, és kötelezze új eljárásra az ott eljáró bíróságot, vagy pedig maga változtassa meg - rá kedvezően - az ítéletet.
A bank fellebbezése kitért arra is, hogy az olyan forint hitelek, amelyek kamata a BUBOR-tól, mint referencia kamatlábtól függött, nem lehetnek tisztességtelenek. Ezeknél a kamatmarzs fix, mindössze a kamatláb változik automatikusan, erre pedig nincs ráhatása a banknak. Az állam, mint alperes az első fokú ítélet jóváhagyását, illetve a fellebbezés elutasítását kérte. Nem támogatta az előzetes döntéshozatalt, amely az ügy felfüggesztésével járna.
#
