Figyelmeztető jel, hogy csökkentek az energiaipari beruházások
Figyelmeztető jel, hogy a "különadókkal sújtott" energiaipar beruházásai több mint 30 százalékkal csökkentek az első negyedévben, de az év második felében már javíthatja az általános beruházási kedvet a belső és külső kereslet várható stabilizálódása - kommentálta Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a frissen közölt beruházási adatokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra hívja fel a figyelmet, hogy a feldolgozóipari teljesítmény fogta vissza a beruházási volument, de hét alágazatban nőtt a beruházások volumene.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint a nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 első negyedévében 8,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 3,8 százalékkal mérséklődtek a beruházások.
Az adatok szerint az előző több mint két és fél évben bővülő feldolgozóipari beruházások a tárgynegyedévben csökkenésbe fordultak: január-márciusban 13,2 százalékkal maradtak el 2012 első negyedévétől.
Az NGM pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: a nemzetgazdasági beruházásokban egyharmad súlyarányt képviselő feldolgozóipari beruházások volumene az elmúlt két és fél évben tapasztalt jelentős növekedés után 13,2 százalékkal visszaesett az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva. Az ágazaton belül a nagy súlyú gyógyszergyártás és járműipar esetében főként a tavalyi erős beruházási kedv - azaz a magas bázis - miatt csökkent a beruházások értéke.
A tárca kiemeli: a legdinamikusabb bővülés a bányászat, kőfejtés ágazatban következett be, ahol egy egyedi beruházás következtében 81,2 százalékkal nőtt a beruházási volumen. A víz-és hulladékgazdálkodás terén szintén jelentős, 38,7 százalékos volt a növekedés a tavalyi első negyedévhez képest, a víztisztítási és csatornázási projekteknek köszönhetően.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozza: a várakozásokat lényegesen alulmúlva, zuhantak a beruházások az első negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest.
Éles ellentétben az első negyedévben 4,8 százalékkal bővülő építőipari kibocsátással, az építési beruházások 19,2 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a gépberuházások a szállítás, raktározásban történt növekedés hatására - valószínűleg a metroszerelvények átadásának köszönhetően - 0,4 százalékkal emelkedtek. A szakértő is felhívta a figyelmet arra, hogy a feldolgozóipari beruházások bázishatások miatt estek vissza több mint 13 százalékkal, a járműgyártásban és gyógyszeriparban átadott tavalyi beruházások miatt; a tavalyi első negyedévben adták át a Mercedes üzemet.
Suppan Gergely szerint az Audi üzem átadása feltehetően az idei második negyedévben történik meg, így ennek köszönhetően újra növekedést mutathatnak a feldolgozóipari beruházások, amit a következő negyedévekben a folyamatban levő és hamarosan elinduló újabb nagyberuházások (Lego, Bridgestone, Hankook, Procter & Gamble, Opel bővítés, Bosch, Continental) húzhatnak.
Az elemző szerint figyelmeztető jel, hogy a különadókkal sújtott energiaipar beruházásai 30,5 százalékkal csökkentek. A lakásépítések zuhanása miatt az ingatlanügyek ágazat beruházásai 19,7 százalékkal csökkentek, ezen a területen nem várható fordulatra a közeljövőben sem, azonban a lakásépítések lassan stabilizálódhatnak. 4,7 százalékkal csökkentek a szállítás, raktározás beruházásai, 14,8 százalékkal az oktatási, valamint 20,2 százalékkal a humán-egészségügyi beruházások, azonban ezen területeken az Európai Unió által támogatott beruházások a közeljövőben jelentősen emelkedhetnek, amit az építőipari vállalkozások rendelésállománya is tükröz.
Suppan Gergely szerint az év második felében javíthatja a beruházási kedvet a belső és külső kereslet várható stabilizálódása, kedvező esetben enyhe élénkülése, valamint a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett növekedési hitelprogram, azonban egyes ágazatok beruházási kilátásait továbbra is rontják a különadók és az adott ágazatokkal kapcsolatos kiszámíthatatlan gazdaságpolitika.
