Elköltözne Budapestről? Íme, az agglomeráció árai
Az agglomeráció továbbra sem veszít vonzerejéből, kivéve a fejlesztésekben lemaradt településeket. A kitelepülő családok ma már tudatosan mérlegelik az elővárosi lét előnyeit és hátrányait, s választáskor kérik a zöldkártyát is.
Bár több elemző szerint az elmúlt tíz évben kisebb arányú visszaköltözés indult el az agglomerációból a fővárosba, a megkérdezett ingatlanközvetítők szerint a folyamat mára leállt. Néhány éve is elsősorban azokról a Budapest környéki településekről volt tapasztalható kisebb visszavándorlás, ahol a korábbi önkormányzati "csalogató" − úthálózati, egészségügyi, oktatási és egyéb − fejlesztések mégsem valósultak meg. Ehhez a hiányhoz járult hozzá az egyre emelkedő benzinár, a fővárosba bevezető utak túlzsúfoltsága, ám a kertvárosi otthont eladó családok száma nem volt számottevő a továbbra is "ki a nagyvárosból!" elvet vallók számához képest.
Mint Maholányi Pál, az Otthon Centrum szentendrei irodájának vezetője mondja, a kiköltözők zöme ma már tudatos vásárló: a döntés előtt alaposan mérlegeli a kertvárosi lét előnyeit és hátrányait, akár szakemberrel is megnézeti az adott ingatlant, és persze kéri és ellenőrzi a zöldkártyát. Szentendre amúgy továbbra is a régió egyik legkedveltebb kiköltözési helyszíne. Az év eleji végtörlesztési hajrában elsősorban a családi házak iránt nőtt a kereslet, napjainkban pedig szinte minden ingatlanpiaci szegmensben van érdeklődő. A fiatal üzletembereknek, menedzsereknek nem számít a magasabb benzinköltség, ők a magasabb árkategóriában − 40−50 milliótól − keresik a család otthonát, méretben azonban az "emberléptékű" kategóriát preferálják. Akiknek fontos a tömegközlekedés (HÉV, buszjáratok), valamint az óvoda, iskola elérhetősége, rendszerint 35 millió forint alatt keresnek lakható ingatlant.
Az árak a városban is stagnálnak, ugyanakkor széles skálán mozognak: az új, 80-85 százalékos készültségű, kisebb házakat 30, míg kulcsrakészen 35−40 millióért árulják. Használt, például hetvenes évekbeli házat viszont − helytől, állapottól, felszereltségtől függően − már 23−30 millió forint közötti áron meg lehet szerezni. A panel- és a csúsztatott zsalus lakások részpiacán is van kisebb mozgás: a 35-40 négyzetméteresek ára 8 millióról indul, míg az 50-55 négyzetmétereseké10−12 millió, a téglaépítésű társasházi lakások négyzetméterára pedig 270−330 ezer forint között alakul. A végtörlesztésből még mindig van szép számú lakóingatlan a piacon, melyek továbbra is kedvező áron megszerezhetők, s nemcsak lakhatásként, de befektetésnek − bérbe adva − sem jelentenek rossz üzletet − jegyzi meg Maholányi. A városban ugyanis a bérletek iránt is felerősödött a kereslet.
Budakalászon − ahol hasonlóak az árak, mint Szentendrén − szintén több új lakás, ikerház van eladósorban, és az olcsóbb Pomázon, valamint a kissé távolabb fekvő, de egyre keresettebb Tahiban is. Ez utóbbi helyen már számottevően, 30-40 százalékkal alacsonyabbak az árak a szentendreinél.
Hasonlóan vélekedik Bátai Lajosné, a dunakeszi székhelyű Bátainé és Fia Ingatlaniroda tulajdonosa. Úgy látja, a legtöbb vevő változatlanul a fővárosból érkezik, akik pedig megválnak az itteni házuktól, lakásuktól, nem azért teszik, hogy visszaköltözzenek Budapestre: az egyik legfőbb ok, hogy "belefulladnak" a felvett banki kölcsönbe, a másik pedig általában az, hogy önálló életet kezdenek a gyerekek, így a szülők kisebb lakóingatlant keresnek, de többnyire maradnak a jó infrastrukturájú városban. A kínálat itt is bőséges: a jó helyen lévő luxus családi házak ára 75 millió forintról indul és mérettől, kialakítástól, felszereltségtől függően áruk eléri a 120−130 millió forintot.
A Dombliget lakópark 150 négyzetméteres ikerházaiért 30 millió, míg a most épülő dunai oldaliakért 35 millió forintot kell a vevőknek letenniük. A panelpiac szintén mozog: a tízszintes épületek 70 négyzetméteres lakásainak átlagára 9 millió forint körüli, de a négyszintes épületben lévő, felújított, dunai panorámásakért már elkérik a 12−13 milliót is. Hasonló az ára egy-egy 54 négyzetméteres, szintén a Dunára néző téglalakásnak is.
A nyugati és déli agglomerációban lévő települések közül mára néhány − mint Budakeszi vagy Budaörs − elveszítette korábbi kertvárosi, csendes zöldövezeti jellegét, éppen a kitelepülések következményeként, és az itteni ingatlanárak is elérték a fővárosi árszintet. Budaörsön a közeli autópályák is rendszeres zsúfoltságot okoznak. Ez is oka, hogy sok, agglomerációba kiköltöző család kissé távolabb, például Biatorbágyon keres lakhatási lehetőséget. Mint Korpos Anna, a helyi Kékmadár Iroda tulajdonos-ügyvezetője mondja, egyre nagyobb az érdeklődés a fejlődő település iránt. Ezt a viszonylag elérhető ingatlanárak, a csendes környezet és a tiszta levegő, a sok zöldterület és nem utolsósorban a kiváló tömegközlekedés indukálja. Már ma is jó a gyorsvasút, de a jövőben tovább fejlesztik a MÁV elővárosi vonatközlekedését. Mindez vonzó az itt letelepülni vágyók számára. A konkrét árakról szólva Korpos Anna elmondja: használt kisebb belterületi házat már 16 millióért is lehet venni, a felújításra szoruló régi paraszt- és a harmincéves kockaházakért pedig 15−20 millió, míg a szép felújítottakért 25−32 millió forint közötti árat kell letenni. A közműves építési házhelyek ára 15−20 millió forint között szóródik.
A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
