Életbe lépett a forintosításról és a fair bankokról szóló törvény
Február 1-től hatályos a devizahitelek forintosítása, az átváltási árfolyamot a jogszabály a svájci frank esetében 256,47, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg. Szintén vasárnap lépett hatályba a fair bankokról szóló törvény, amely szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mintegy 9 milliárd eurót biztosított nemzetközi tartalékából az elszámoláshoz és a forintosításhoz. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslatot tavaly novemberben fogadta el az Országgyűlés, a forintosítás február elsejével lép életbe. A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, a költségre és a díjra is. A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak. A parlament határozata alapján a kamatfelár a hitelfelvételkor alkalmazott eredeti értékre változik vissza, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 1 százalék és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 4,5 százalékot, nem lakáscélúnál pedig a 6,5 százalékot.
Az érintett adósok négy feltétellel kérhetnek felmentést a forintosítás alól. Így tehetnek például azok, akiknek szerződése 2020 végéig lejár, illetve akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot. Emellett azoknak sem kell forintosítaniuk hitelüket, akiknek rendszeres jövedelmük van a hitellel megegyező devizában, vagy akik a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató alapján jogosultak adott devizaalapú kölcsönt felvenni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azzal számolt, hogy a több mint 400 ezer jelzálogalapú devizahiteles döntő többsége a forintosítás mellett dönt, így megszabadul a változó árfolyam kockázatától. Az MNB adatai alapján az összes devizaalapú lakossági jelzáloghitel értékének mintegy 35 százaléka jár le öt éven belül.
Az úgynevezett fair bankokról szóló törvényt szintén tavaly fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást és a módosításra vonatkozó rendelkezéseket, a Kúria jogegységi döntésének megfelelően. A jogszabály érinti a hitelszerződés módosítására vonatkozó új rendelkezéseket, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályokat, a devizaalapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályokat.
A törvény rögzíti, hogy a fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelkamat, a kamatfelár, a költség és a díj módosítható egyoldalúan. Egyéb feltétel egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható. Külön is rögzíteni kell a szerződésben a hitelező egyoldalú szerződésmódosítási jogát, és semmis az a szerződés, amely az egyoldalú módosítására vonatkozóan meghatározott követelményeknek nem felel meg.
