Devizahitelek - ki kell-e vezetni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket
Tárgyalásokat kezd a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerdán az MTI-vel közölte: a kormány szerint "az időbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe véve" ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket.
Varga Mihály: ki kell-e vezetni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket
Szavai szerint a devizahitelekből fakadó helyzet olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelent, amellyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felvázolt alkotmányos-jogi mozgástér széles, hiszen több olyan nemzetközileg ismert eljárás is van, amely a devizahitelekkel kapcsolatos problémákra megoldást jelenthet - közölte.
Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány szándéka egyértelmű: egyrészt "az időbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe véve" a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket ki kell vezetni a hazai hitelpiacról, másrészt olyan helyzet létrehozása, amellyel a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mintha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel.
A nemzetgazdasági miniszter ezen célok elérése érdekében tárgyalásokat kezd a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel.
Jobbik: ne a bankokkal, hanem a civilekkel tárgyaljon a kormány!
Z. Kárpát Dániel, a devizakárosultaknak a szerdai kormányülés idejére, az Olimpiai parkba hirdetett demonstrációja keretében tartott sajtótájékoztatót. Előzőleg a kormány ülésén arról döntöttek, hogy a nemzetgazdasági miniszter tárgyalásokat kezd a devizahitelezésben érintett hazai hitel- és pénzintézetekkel a kérdés rendezése érdekében.
A Jobbik szerint az jelentheti az egyetlen megoldást, ha a hitelfelvétel idején érvényes árfolyamon forintosítják valamennyi devizahitelt, vagyis nem csak a lakáshiteleket, továbbá kártérítést fizetnek a bankok az eddigi többletbefizetések arányában - közölte a politikus. Úgy vélekedett: a devizahitelezés révén az emberek a magyar nemzeti össztermék jelentős részét külföldi bankoknak fizetik ki, ami nemcsak kiszárítja a magyar gazdaságot, akadályozza a növekedését, hanem tönkreteszi a magyar családokat is.
Az ellenzéki politikus szerint ebben a helyzetben a kormány továbbra sem hoz hatékony döntést, hanem a probléma kialakulásáért felelős bankokkal akar tárgyalni a civilek helyett. Ezért a Jobbik csak olyan megoldást tud elfogadni, amelynek során a bankok fizetnek, és a kérdés megoldása nem terheli meg a magyar költségvetést - mondta Z. Kárpát Dániel.
A sajtótájékoztatón Tatár József, a demonstrációt szervező Otthonvédelmi Tanács vezetője azt hangsúlyozta: csalódottak amiatt, hogy a kormány újra elhalasztotta a döntést, és nem született a devizahitel-károsultak számára elfogadható javaslat a kormányülésen. Szerinte a hitelek forintosítása a felvételkor érvényes árfolyamon, mindössze 1000 milliárd forintot igényelne, ami aprópénz a bankok több tízezer milliárd forintos nyereségéhez képest. A demonstrációt eredetileg a délelőtt 11 és este 7 közötti időre hirdette meg a Képviselői Irodaház melletti Olimpiai parkba az Otthonvédelmi Tanács és a Koppány Csoport, több civil szervezet támogatásával, de délután négy óra után befejezettnek nyilvánították a megmozdulást.
Előtte "spontán sétára" indult a demonstráció mintegy harminc résztvevője a Balassi Bálint utcán keresztül a Körútig, majd kétszer is megállították a Margit híd pesti hídfőjénél a Szent István körút forgalmát. Az úttest közepén állva a "vesszenek a bankok" rigmust skandálták.
Vágó Gábor: nem félmegoldások kellenek
Vágó Gábor közölte: pártja üdvözli, hogy három év után "a kormány végre belátta, hogy a devizahitel hibás pénzügyi termék", de úgy tűnik, a kormány "sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja" a devizahitelesek problémáját.
Arra ösztönzik a kormányt - mondta -, hogy a devizahiteles mentőcsomagban arra a 117 ezer emberre összpontosítson, aki 90 napon túli tartozásait nehezen tudja törleszteni, továbbá arra a 115 ezer családra, amely képtelen törleszteni. Hozzátette: azt javasolják a kormánynak, "porolja le" az LMP két évvel ezelőtti ingatlanalap-javaslatát, amellyel megoldható lenne, hogy senkit se kelljen kilakoltatni és mindenkinek legyen tető a feje fölött. Úgy látja, ez a megoldás az államnak nem jelentene pluszterhet, és így a bankok sem mennének csődbe.
Vágó Gábor szerint emellett szükséges lenne a magáncsőd intézményének bevezetése, mert ez több mint 250 ezer családnak jelentene megoldást. A kamatplafon bevezetése pedig azoknak segíthetne, akiknek sikerül 90 napon belül törleszteniük a hitelüket - magyarázta. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte, hogy tárgyalásokat kezd a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel. A kormány szerint "az időbeni és teherviselési szempontokat figyelembe véve" ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket - mondta a tárcavezető.