Devizahitelek - Elhalasztották a határozathozatalt az UniCredit Bank perében
Elhalasztotta az ítélethozatalt a Fővárosi Törvényszék hétfőn abban a perben, amelyet az UniCredit Bank indított a magyar állam ellen a devizahitelek ügyében.
A bíróság elutasította a bank azon kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz, és függessze fel az eljárást. A törvényszék szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését. A bank képviselője a tárgyaláson kifejtette, több ponton is alkotmányba ütközőnek tartják a devizahitel-szerződések egyes kérdéseit rendező törvényt. Ennek egyik oka, hogy a törvény visszaható hatályú, amit tilt az alkotmány és a jogalkotási törvény. "A bank nem tudta a 2010-es magatartását a 2014-es törvényhez igazítani" - jegyezte meg.
További alkotmányossági kifogás volt a bank részéről, hogy "nagyon rövid idő", 30 nap állt rendelkezésre a keresetlevél benyújtására. A bank álláspontja szerint a törvény sérti a bírói függetlenséget, mert a törvény szerint a bíróságnak a jelen helyzetből kell kiindulnia, nem veheti figyelembe a múltbeli környezetet - fogalmazott az UniCredit képviselője. A törvény ezenkívül közjogilag érvénytelen, mert az elfogadás során nem kérték ki róla megfelelően az Európai Központi Bank véleményét. Végül a törvény alkotmányellenes azért is, mert megtiltja a fogyasztókat védő civil szervezeteknek, hogy beavatkozzanak a törvény alapján indított perekbe.
Az UniCredit bank jogi képviselője elmondta még: az átlagos fogyasztónak az ésszerűen körültekintő, figyelmes személyt kell tekinteni, "nem pedig azt a gondnokság alá helyezés határán billegő egyedet, aki nem érti meg az elé tett írásbeli szerződést, ahogy az az alperes leírásából kiderül". Az alperes magyar állam képviselője kifejtette: az UniCredit a devizahitel-szerződésekhez fűzött oklistával csorbította a fogyasztók jogait, mert egy átlagosan intelligens fogyasztó sem láthatta, hogy mely körülmény megváltozása milyen változást fog előidézni a szerződéses viszonyban. Az állam képviselője elmondta, a törvény nem ellentétes az európai joggal, mert engedélyezett a fogyasztó javára való eltérés az egyes tagállamon belüli, nemzeti szabályozásban.
Az állam jogi képviselője szerint az UniCredit által a hitelszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek között nem volt olyan, amelyből kiderült volna, hogy "ha például a bank 0,5 százalékkal megemelte a kamatot, az miért következett be". Az UniCredit ráadásul 2010-től alkalmazott egy olyan kikötést, amellyel felülírta a szerződés egyoldalú módosítását lehetővé tevő, teljes konkrét oklistát. E szerint ugyanis "hirtelen bekövetkező pénzpiaci zavarokra" hivatkozva is egyoldalúan módosíthatta a devizahitel-szerződést. A devizahiteles törvénnyel kapcsolatos perekben arról kell döntenie a törvényszéknek, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelését - lehetővé tévő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
Elutasította a Retail Prod Zrt. és a PSA Finance Hungária Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A bíróság mindkét esetben arra kötelezte a pénzintézeteket, hogy 15 napon belül fizessenek be egyenként 266,7 ezer forintos perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezni. A szóbeli indoklás során a bíróság kiemelte, hogy a PSA Finance Hungária Zrt. és a gépjármű-finanszírozással foglalkozó Retail Prod Zrt. általános szerződési feltételei nem állnak összhangban a törvénnyel, egyetlen esetben sem feleltek meg az átláthatóság kritériumának, így azok tisztességtelenek és érvénytelenek.
A PSA Finance Hungária Zrt. korábban a per megszűntetését kérte, arra hivatkozva, hogy jogi képviselőjének megbízása érvénytelen, azonban azt a bíróság elutasította. Mindkét ítélet indoklásában elhangzott: a per alapjául szolgáló, közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényben foglalt hét elvnek maradéktalanul meg kell felelniük az általános szerződési feltételeknek. Ezekben a perekben a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)
A Fővárosi Törvényszék sajtótitkárságának tájékoztatása szerint a törvényi határidőig augusztus 25-ig összesen 79 keresetlevél érkezett a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába. Ezek közül 42 keresetlevelet utasítottak el idézés kibocsátása nélkül. Az alaki, formai, illetve egyéb okok miatt elutasított keresetlevelek közül a törvényes határidőben 23 pénzügyi intézmény nyújtotta be újra a keresetlevelét. Eddig 12 perben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék, 9 felperesi keresetet elutasítottak, a Magyar Cetelem Bank és az UCB Ingatlanhitel Zrt. keresetének részben helyt adtak és az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet peres eljárását felfüggesztették.
