Csökkent a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma
A pénzintézetek a harmadik negyedévre 2.866 - a második negyedévinél 10 százalékkal kevesebb - hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, 2011. október 1-je óta pedig összesen 10.914-et - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikáiból.
A PSZÁF honlapján ismertetett adatok szerint a második negyedévben 113.840 darab, jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem. Ezekből a 3 százalékos kvóta alapján 4.053-at kényszerértékesíthetnének, de csak a kvóta 71 százalékát használták ki a bankok, így 2.866 lakóingatlan jut erre a sorsra.
A válság kitörését követően, a késedelmes jelzáloghitelek számának növekedésével felerősödött a kockázata annak, hogy a hitelnyújtó intézmények a fedezeti ingatlanokat egy időben, nagy mennyiségben kísérlik meg értékesíteni, jelentős túlkínálatot és ezzel gyorsuló áresést előidézve a lakóingatlan piacon - emlékeztet gyorsjelentésében a felügyelet. A kormány ezért 2011 júliusától kvótarendszert vezetett be, behatárolva ezzel az egyes intézmények által értékesítésre kínálható ingatlanok számát. A kvóta jelenleg a mindenkori fedezeti ingatlanállomány 3 százaléka, ami 2014-ig fokozatosan 5 százalékra nő.
Az érintett pénzügyi intézmények eddig jellemzően kihasználták a kvótarendszer adta lehetőségeket, és a teljes, vagy csaknem a teljes keretnek megfelelő számú ingatlant jelöltek ki. A 2012 harmadik negyedévére kijelölt ingatlanok esetében azonban – bár a kvóta alapja 6 százalékkal, a kijelölhető ingatlanok száma pedig 7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva, a kényszerértékesítésre ténylegesen kijelölt ingatlanok száma 10 százalékkal csökkent. Ennek következtében a kvótakihasználtság 84 százalékról 71 százalékra esett vissza.
A változás hátterében több bank tudatos, a behajtási stratégiát érintő döntése áll a felügyelet szerint. A kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint az elérhető értékesítési ár rendkívül alacsony, így az ügyletek csak jelentős veszteséggel zárhatók, esetleg eredménytelen is lehet a kényszerértékesítés. Emellett a folyamat hosszú és költséges, pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal, például az ügyféllel történő megállapodással szemben, amelyre az intézmények továbbra is elsődleges megoldásként tekintenek.
Az ügyféllel közös értékesítés – bár szintén hosszú folyamat – mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának 2012 első félévében tapasztalt enyhe, és az ismert adatok szerint lassuló élénkülése. Ugyanebbe az irányba hathat a Nemzeti Eszközkezelő (NET) ingatlanvásárlásának megindulása, amitől az intézmények (és az ügyfelek is) a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak - írja elemzésében a PSZÁF.
A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabály 2011. október 1-jei hatálybalépését követően, 2011 negyedik negyedévében 1.928, az idén az első negyedévben 2.943, a másodikban 3.177, a harmadikban 2.866 nem fizető hiteladós lakóingatlanát jelölték ki kényszerértékesítésre. A több mint 90 napos fizetési késedelemmel érintett lakóingatlanok száma egy negyedév kivételével eddig minden negyedévben meghaladta a százezret, a kvótakihasználtság rendre 72, 83, 84, illetve 71 százalék volt.
A harmadik negyedévben a kvóta alapját képező 113.840 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (13.344), illetve (Budapest nélkül) Pest megyében (16.295) található. A többi megye közül a legtöbb bedőlt hitelű ingatlan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (8.588), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (6.450), Hajdú-Bihar megyében (6.367) és Békés megyében (6.032) van.
A legtöbb kényszerértékesítésre kijelölt ingatlan (335) ugyancsak Budapesten, illetve Pest megyében (430) található, ahol összesen 1.271, illetve 1.560 ingatlan kerülhet kalapács alá, a legkevesebb pedig Tolna (57), Vas (57), illetve Zala megyében (65).
A NET az idén 8 ezer ingatlant vásárolhat meg a magyar állam javára, 2014 végéig pedig 25 ezret. A keretszám kitöltése nagyban függ attól, hogy a hiteladósok és a pénzügyi intézmények mennyi ingatlant és milyen ütemezésben ajánlanak fel megvételre.
Az eszközkezelő 2012. július 25-ig 8 ingatlant vásárolt meg, összesen 27 millió forint értékben, a társaság azonban arra számít, hogy ősztől már ezres nagyságrendben vásárolja az ingatlanokat, miután a közelmúlt jogszabályváltozásai alapján a jogosultak köre jelentősen bővült.
