Csökken, de Európában még mindig magasnak számít a magyar lakáshitelek átlagköltség mutatója
Több mint három éve folyamatosan csökken a magyar lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója, ami júliusban 5,75 százalék volt, európai uniós összevetésben azonban a magyar mutató még mindig magas, a 28 tagállam közül csak Bulgáriában magasabb - közölte az Otthon Centrum szerdán az MTI-vel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) adataira hivatkozva.
Az Otthon Centrum kifejti, hogy a jelenlegi magyar 5,75 százalékos mutató már a devizaalapú hitelek válság előtt jellemző költsége alatt áll, tehát nagyon olcsón lehet most lakásvásárlási hitelhez jutni. Az európai viszonylatban magas magyar adat okai a közlemény szerint a magasabb kamatfelárban keresendők, amelyet a növekvő nem teljesítő hitállomány is nyomás alá helyez. Az Európai Központi Bank statisztikái alapján Európában a finnek jutnak a legolcsóbban hitelhez, ha lakást szeretnének vásárolni: 2015 júniusában 1,44 százalék volt az átlagos hitelköltség mutató náluk. A másik "végletet" Bulgária képviseli, euró alapon 6,66 százalék, a nemzeti valuta, leva, alapon 6,27 százalék a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója.
A szomszédos országokban a magyarénál kedvezőbbek a lakáshitelek kondíciói, a legközelebb a horvát ajánlatok állnak a magyar költségszinthez, 5,46 százalékkal, a legtávolabb pedig az ausztriai kamatszintek vannak, az EU-átlagnak megfelelő 2,48 százalékkal. Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója ugyanakkor a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi banki ajánlatokban már 3,64 százalékért is lehet találni lakáshitelt, vagy speciális esetben 3,38 százalékon is. Az 5 százalék alatti kamatok, változó kamatozással nem számítanak különlegesnek, akár általánosnak is mondhatjuk. Ugyanakkor a 10 vagy 15 évre fix kamatozású hitelajánlatok kamatai magasabb szinten, 6,6 - 6,9 százalék körül mozognak - tette hozzá.
Az Otthon Centrum szerint a közeljövőben nem várható jelentős csökkenés a magyar átlagos hitelköltség mutatóban a lakáshitelek piacán, különösen annak fényében, hogy az MNB-nél nem várható további jegybanki kamatcsökkentés. A hitelköltségek csökkenése ellen hat az is, hogy az idei második negyedévben ismét emelkedés indult a nem teljesítő hitelek aránya a lakossági hiteleknél, az arány az MNB adatai szerint 16,6 százalék. Ez magasabb kockázatot jelent a bankok számára, amit a magasabb kamatfelárban kompenzálnak. Bár a lakáscélú hitelek költségszintjét tekintve sereghajtónak számít Magyarország, egy átlagos, városi, 55 négyzetméteres lakás hitelből finanszírozott megvásárlása Magyarországon, illetve a szomszédos országokban, a helyi lakásárakat és átlagjövedelmeket figyelembe véve, ugyanakkora terhet ró a magyar átlagpolgárra, mint a szlovákiai vagy ausztriai szomszédokra.
Az egy főre jutó, városi környezetben jellemző havi átlagfizetést figyelembe véve, az adott ország átlagos városi lakásárait alapul véve, egy átlag magyarnak 7,8 éven keresztül kell a fizetését félretennie egy 55 négyzetméteres városi lakás megvásárlásához. Ez a szint alig marad el az ausztriai, vagy szlovéniai értéktől. Ennek oka, hogy bár a szlovén fizetések kétszerese, az osztrák fizetések pedig négyszerese a magyar átlagnak, Magyarországon a legalacsonyabbak az ingatlanok árai - olvasható a közleményben.
