Brutális mélyponton a lakásépítési piac
Továbbra is mélyponton van a lakásépítési piac és nem várható a romló tendencia megváltozása Koji László, az ÉVOSZ alelnöke és Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője szerint. Az idei első negyedévben 1123 új lakást építettek Magyarországon, 54,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, és csökkent a kiadott építési engedélyek száma is - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai szerint az idei első negyedévben 1123 új lakást építettek Magyarországon, 54,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, és csökkent a kiadott építési engedélyek száma is. Tavaly összesen 10 560 új lakás épült Magyarországon, 17 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke az MTI-nek kifejtette: bár évi 8000 ezer lakás továbbra is meg fog épülni, mivel erre megvan a fizetőképes kereslet, de ez a szám is újabb mélypontot jelent, hiszen még a két világháború közötti gazdasági válság idején is több lakás épült, mint most.
A frissen közölt adatokat értékelve kiemelte, hogy a lakásépítéssel foglalkozó építőipar szempontjából az egyik legnagyobb problémát még mindig az jelenti, hogy a megépülő lakások egyharmada, mintegy 3000-3500 lakás nem teljesen jogszerűen, írásos szerződések nélkül épül, jelentős részben a szervezett építőiparon kívüli kivitelezésben. Ezért is szorgalmazza az ÉVOSZ az újépítésű lakások áfa-kulcsának 27-ről 5-10 százalékra történő csökkentését, ami serkenthetné a piacot.
Koji László hozzátette: az építőipar utolsó jó éve 2006 volt, azóta a lakásépítéssel foglalkozó cégek piacuk mintegy háromnegyedét elveszítették.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a meglévő lakásvagyon fenntartásához évente 250 000 lakást kellene felújítani, s bár erre vonatkozóan a KSH nem közöl adatot, de tavaly mindössze 95 000-100 000 lakás újítottak fel. Az alelnök szerint a kormány által kidolgozott rendszerek - otthonteremtési támogatás, energiatakarékos felújítás támogatása, panelprogram - alapvetően jók, de nincs mögéjük állítva elégséges forrás, és csak kevesen tudják igénybe venni ezeket.
Suppan Gergely ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy a kormányzati otthonteremtési támogatások hatása csak később lesz érzékelhető. Jelezte, hogy a hitelpiac élénkülése lendíthetne a piacon, de egyrészt a statisztikákból nem látszik bővülés, másrészt pedig annak kedvező hatása sem lenne azonnal érzékelhető. Ezek alapján az elemző sem számít arra, hogy jelentősen javulnak a "tragikus" lakásépítési adatok.
Az első negyedéves adatok alapján hozzáfűzte, láthatóan kevesebb a készpénzes vevő, már ők sem tudják eltartani a piacot.
A kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakában kiadottnak alig kétharmadát, 64,4 százalékát tette ki. A statisztikai hivatal adatai szerint 2013. január-márciusban 1383 lakásépítési engedélyt adtak ki, csaknem 16 százalékkal kevesebbet mint 2012. utolsó negyedévében.
Budapest mellett mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron megyében adtak ki 200-nál több lakásra építési engedélyt, a többi megyében ez az érték a százat sem érte el.
Nógrád megyében például mindössze 4 új lakásépítési engedélyt adtak ki a három hónap során, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is csak 16-ot. Heves, Jász-Nagykun- Szolnok és Békés megyében egyaránt 22-22 engedélyt adtak ki január-márciusban.
Az elmúlt évben 16,6 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint 2011-ben, a kiadott építési engedélyek száma 15,1 százalékkal maradt el az előző évitől.
A használatba vett lakások számának csökkenése az első negyedévben valamennyi településtípusnál megfigyelhető - hívja fel a figyelmet a KSH. Budapesten az év első három hónapjában mindössze 240 új lakást vettek használatba, ami alig több mint fele a megelőző év azonos időszakában épült lakásokénak. Az országos adat ugyanakkor nem éri el a megelőző év azonos időszakának felét sem.
Továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy a vállalkozások által, bérbeadásra és értékesítésre épített lakások száma nagyobb mértékben esik vissza, mint a természetes személyek saját használatra szánt építkezései. Az első negyedévben mindössze 331 lakást építtettek vállalkozások, ezzel számuk az egy évvel korábbinak kevesebb, mint egyharmadára csökkent. A magánszemélyek által építtetett lakások száma az előző év hasonló időszakának 57 százaléka.
Mivel a természetes személyek jellemzően nagyobb lakásokat építtetnek, részarányuk növekedése emelte az új lakások átlagos alapterületét: ez az érték 2013 első negyedévében 112 négyzetméter volt, 15 négyzetméterrel több, mint egy évvel korábban.
A nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek összesen 460 ezer négyzetméter új ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági épület építését teszik lehetővé, ami a 2012 első negyedévi adat 83 százaléka. Az ipari és a kereskedelmi épületek engedélyezése ebben az időszakban visszaesett és a növekedés teljes mértékben a mezőgazdasági épületek építésének tudható be, amelyek összesített alapterülete a tavalyi első negyedév
85 ezer négyzetméterével szemben 2013 első három hónapjában ennek majdnem kétszerese, közel 160 ezer négyzetméter.
