Banki elszámolás - Az MNB a körültekintő döntésre hívja fel a hitelkiváltók figyelmét
A hitelkiváltással csökkenhet a korábbi devizahiteles ügyfelek törlesztőrészlete, de a döntésnél nagyon körültekintően kell eljárni, mert bár a forintosítással megszűnt az árfolyamkockázat, a kamatkockázat továbbra is fennáll - mondta Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója szerdán Budapesten sajtóbeszélgetésen.
Szabó József kifejtette, hogy az MNB hitel- és lízingválasztó alkalmazásának adatai alapján megbecsülték az átlagos kamatszinteket, ez alapján a lakáscélú hitelek átlagos referencia thm-je (teljes hiteldíj mutatója) 7,09 százalék, az átlagos minimum kamat 5,80 százalék, a maximum pedig 6,55 százalék. A szabadfelhasználású jelzáloghitelek esetén a referencia thm 8,50 százalék, az átlagos minimum kamat 6,43, a maximum kamat pedig 7,87 százalék. Az igazgató kiemelte: mostanra a többség már megkapta az elszámolási értesítőt, sokaknak csökkent a tőketartozásuk és törlesztőrészletük, és vannak lehetőségek a törlesztőrészletek további csökkentésére. Hozzátette: a bankok erőteljes kampányba kezdtek a fizetőképes ügyfelek megszerzése érdekében, a fogyasztóknak pedig érdemes jól átgondolni, és alaposan utánaszámolni a hitelkiváltásnak.
A stabilitási jelentés adatait felidézve elmondta, hogy a devizahitelesek 14 százaléka nem váltaná át devizahitelét fix törlesztésű forinthitelre, az átváltani szándékozók pedig az eredetivel megegyező vagy alacsonyabb törlesztőrészlet reményében váltanak. Az igazgató elmondta: akkor érdemes élni a hitelkiváltással, ha az ügyfél azonos futamidővel, de alacsonyabb kamattal számolhat, vagy ha bár a törlesztőrészlet magasabb lesz, de a futamidő rövidebb lesz, így gyorsabban megszabadulhat hitelétől. Szabó József elmondta, hogy a döntésnél érdemes mérlegelni a megtakarítható összeget, az új törlesztőrészlet nagyságát, a futamidő változását, a kamatszintet, emellett pedig a thm-et is. Az új szerződés feltételeit is meg kell nézni, valamint azt, hogy milyen egyéb költségek változhatnak egy-egy hitelnél - tette hozzá.
A szerződés módosulásának határidejével kapcsolatban az igazgató kifejtette: ha az ügyfél nem kezdeményezi a forintosítás mellőzését, a módosulás napja a kézhezvételt követő 31. nap, innentől kezdve lehet felmondani a hiteleket, és más hitelek után érdeklődni, majd további 60 nap áll rendelkezésre a hitel felmondására. Ha a fogyasztó kezdeményezi a forintosítás mellőzését, de nem felel meg a feltételeknek, akkor szerződése az elutasítás kézhezvételét követő napon módosul. Ha kezdeményezését elfogadja a pénzintézet, akkor a szerződés módosulásának napja az elbírálás után a módosult szerződés mellékleteinek kézhezvételét követő nap. Szabó József felhívta a figyelmet arra is, hogy a fair bankokról szóló törvény korlátok közé szorítja a fix és változó kamatozású hitelek feltételeinek változtatását.
A szerződés felmondásával kapcsolatban összesen 90 nap áll rendelkezésre a fogyasztónak a teljes tartozás visszafizetésére, a hitelkiváltás pedig ingyenes, semmilyen költséget nem számolhat fel a bank, de ez csak a visszafizetendő régi hitelre vonatkozik. Az új hitelt nyújtó bank az üzleti feltételeiben megszabott díjakat felszámíthatja. Szabó József kifejtette, hogy célszerű akkor felmondani a szerződést, ha már írásos "ígérvény" van a kiváltó hitelre. Kitért arra is, hogy a felmondott hitel visszaállítására nincs jogszabályi kötelezettsége a banknak, de saját szabályai alapján dönthet így. Az árfolyamgátas hiteleknél érdemes átgondolni, érdemes-e kiváltani, mert kiváltás esetén valószínűleg emelkedik a törlesztőrészlet.
A lakástakarékpénztárnál, ha lejár egy adott szerződés, akkor a kifizetés körülbelül 90 nap, ami gondot okozhat, ha figyelembe vesszük, hogy 90 napja van a fogyasztónak a felmondott hitel visszafizetésére. Ezért felmondás esetén érdemes - külön díj ellenében - gyorsított kifizetési eljárást kérni. A felmondásnál figyelni kell arra is, hogy az állami támogatás és kamatai elvesznek, ha 4 éven belüli szerződés - mondta el Szabó József.
