Az ÉVOSZ kiszámíthatóbb környezetet szorgalmaz az építőiparnak
Az építőiparnak előnyös lenne, ha az állam négy évre előre meghatározná, hogy mit akar építtetni, mert akkor a cégek kalkulálni tudnának a feladatokkal - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke szerdán Budapesten, a szakmai szervezet kibővített elnökségi ülésén.
Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke ehhez kapcsolódva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy építő cég nem tudja 3-5 évre az árbevételét előre tervezni, az MNB növekedési hitelprogram (nhp) keretében kínált kedvezményes hitelét sem tudja felvenni. Az ülésen az ÉVOSZ elnöksége megtárgyalta az ágazat idei súlyponti problémáiról, valamint azok megoldási javaslatairól készült dokumentumot. Ebben egyebek között megfogalmazzák: a szövetség szeretné elérni, hogy az idén elkészülő közbeszerzési törvényben az szerepeljen, hogy a közbeszerzési pályázaton kiírt projektek esetében a becsült értékhez képest plusz-mínusz 15 százalékon kívül eső ajánlat minősüljön kockázatosnak. Jelenleg ez az arány 20 százalék.
Javasolják azt is, hogy a projektek költségvetésének végösszegét érintő hiánypótlást tiltsa meg az új törvény, továbbá az építési beruházások odaítéléséről - a nyertesről - ne lehessen pusztán az ár alapján dönteni. Az ÉVOSZ 2,5-3 százalékos kamatozású hitelt javasol a lakásépítőknek, és szükségesnek tartaná azt is, hogy az áfa csökkenjen, vagy pedig az állam tegye lehetővé a visszaigénylését. Szorgalmazzák továbbá, hogy az uniós költségvetési ciklusokra készüljön lakásfelújítási program. Koji László a magyarországi lakásépítések az alacsony voltának jellemzésére idézte a dokumentum adatait: tavaly az ezer lakosra jutó új lakásépítések száma Magyarországon 0,8 volt. Ezzel Magyarország az európai lista végén áll, míg Norvégia 6,4-gyel az első. Ausztriában 4,8, Csehországban pedig 2,3 ez az arányszám.
Az ÉVOSZ kibővített elnökségi ülésén az építésfelügyelet múlt évi tapasztalatait Vargáné Fekete Mónika, a Miniszterelnökség referense ismertette. Tájékoztatása szerint az elektronikus építési napló (e-napló) vezetésének hiányosságai miatt az ellenőrök 6874 esetben figyelmeztették a szabálysértőket tavaly. A figyelmeztetés csak az első esetre vonatkozik, a második szabálysértéskor már bírságolniuk kell - jegyezte meg az előadó. A felszólalók nem vitatták az e-napló alkalmazását, de csak egy bizonyos méretű - például az 50 millió forintnál nagyobb - beruházásoknál tennék kötelezővé. Felhívták a figyelmet, hogy a mintegy 90 ezer építőipari cég több mint 90 százaléka néhány fős mikrovállalkozás, ezek tagjainak az egyharmada pedig túl van a hatvanéves koron, akiktől nem várható el a számítógépes ismeret. Hozzátették: emiatt megjelentek azok a szakcégek, amelyek vállalják az e-napló vezetését. Miután több tucat ilyen naplót is vezetnek egy időben, ezek nem lehetnek pontosak, ugyanakkor a máról holnapra élő kisvállalkozónak ez újabb anyagi terhet jelent.
