Az eszközkezelő év végéig 90-95 milliárdot fordít ingatlanvásárlásra
A Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. működésének megkezdésétől számítva az idén év végéig 90-95 milliárd forint költségvetési forrást használ fel ingatlanvásárlásra, amivel közel 200 milliárd forint lakossági adósságot számol fel - ismertette Csillag Tamás vezérigazgató kedden a társaság háttérbeszélgetésén, Budapesten.
A 2015-ös költségvetés 30,3 milliárd forintot tartalmaz a NET ingatlanvásárlására, ehhez jön még az a 10 milliárd forint, amit a társaság tavaly lehívott, de még nem fizetett ki. A NET 2014 végéig 52,4 milliárd forintot fordított ingatlanvásárlásra, ennek révén 113,5 milliárd forint banki tartozást zártak le, vagyis minden egyes költségvetési forint 2,14 forint adósságtól szabadította meg a hiteladósokat. A NET-programba bekerült ügyfelek esetében átlagosan 8,2 millió forint tartozás szűnt meg.
Az eszközkezelőnek tavaly év végéig 24 273 ingatlant ajánlottak fel, mintegy 16 ezer igénylést dolgoztak fel és közel 14 ezer ingatlant vásároltak meg. Mintegy 8 ezer igénylés feldolgozása folyamatban van, mintegy 1700-at pedig el kellett utasítani, mert nem feleltek meg a jogszabályi feltéteteleknek. A társaság idén még mintegy 2500 kérelmet tud befogadni, és 2015 végére a kormányprogramban meghirdetett keretszámnak megfelelően meg tudja vásárolni a 25 ezer ingatlant - mondta a vezérigazgató.
A NET egy-egy ingatlanért átlagosan 3,7 millió forintot fizetett, a megvásárolt ingatlanok átlagos forgalmi értéke 7,9 millió forint volt, vagyis az átlagos tartozás meghaladta az átlagos forgalmi értéket. A megvásárolt ingatlanok 26 százaléka társasházi, 74 százaléka önálló ingatlan volt, 6 százalékuk a fővárosban, 16 százalékuk megyei jogú városokban, 40 százalékuk kisebb városokban, 38 százalékuk községekben, egyéb településeken található.
Csillag Tamás kiemelte a bérlők jó fizetési készségét, akik a 2014. év végi adatok szerint a kiszámlázott bérleti díj 86 százalékát fizették be, csupán 14 százalékuk esett késedelembe, míg az önkormányzati, szociális bérlakások esetében a késedelmi arány 50 százalék körüli. Mint elmondta, bérlőik tizede halmozott fel nagyobb, öt-hét havi, negyedük pedig egy-két havi tartozást. Annak szerződését a jogszabály szerint fel kell mondani, akiknek hosszú időn át jelentős mértékű tartozásuk van, erre 2014 végéig 400-410 esetben került sor. Csillag Tamás hangsúlyozta, ők sem kerülnek azonban utcára, határozott idejű szerződést kötnek velük, amelynek keretében a bérlők elismerik a tartozást, vállalják, hogy egy év alatt megpróbálják ledolgozni, továbbá azt is, hogy részt vesznek a mentorprogramban. Körülbelül negyvenen saját elhatározásukból költöztek ki a NET-től bérelt (korábban saját tulajdonú) lakásukból, mert megváltozott az élethelyzetük. A NET a megürült ingatlanokat újra meghirdeti, ennek során a meglévő bérlők előnyt élveznek, s vannak más prioritások is, figyelembe veszik például a gyermekek számát. Nem a jövedelmet, hanem a szociális paramétereket vizsgálják. Jelenleg 21 ingatlanra várnak pályázókat.
A bérlők havonta átlagosan mintegy 10 ezer forint bérleti díjat fizetnek, ami a tulajdonost terhelő javításokra elegendő, de a hosszú távú fenntartást, amibe beletartozik a karbantartás, felújítás is, nem fedezi. Csillag Tamás beszélt arról is, hogy a NET által már megvásárolt ingatlanok tulajdonosaival nem kell elszámolniuk a bankoknak. A NET-nél még folyamatban lévő ügyek esetében a hitelintézetek elszámolnak az ügyfelekkel, akik eldönthetik, visszavonják-e kérelmüket. A vezérigazgató szerint azonban szinte kizárt, hogy valaki jobban járna az elszámolással, mint a NET-programmal. Az FHB Életjáradék Zrt. megvásárlásához egymilliárd forintos tőkejuttatást kapott a NET, feladata az, hogy az állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorolja, az ingatlanok működtetése, üzemeltetése zökkenőmentes legyen, a szerződött idős emberek megkapják az életjáradékot. A megvásárolt cég portfóliójában 598 ingatlan van, új szerződést nem lehet kötni, mert január 1-jétől csak biztosítók folytathatnak ilyen tevékenységet - ismertette Csillag Tamás.
A vezérigazgató arra a kérdésre, a NET jelenlegi kapacitása lehetővé tenne-e további ingatlanvásárlásokat, azt válaszolta: a jelenlegi nem elég ehhez, de a modell biztosítja, hogy a programot igény esetén folytathassák.
