Az elemzők a GDP-növekedés további gyorsulására számítanak a 4. negyedévben
Banki elemzők a gazdasági növekedés további gyorsulására számítanak az év utolsó negyedévében a harmadik negyedéves kedvező GDP-adat után. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a gazdasági növekedés egy egészségesebb szerkezet irányába tolódott el, a növekedést az export mellett a belső kereslet is, a fogyasztás és a beruházás egyaránt támogatta.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a kedvező statisztika nem számít meglepetésnek, mivel a havi, ágazati adatok majdnem mind a növekedést jelezték. Az MTI-hez eljuttatott írásos elemzésében emlékeztet, hogy a munkanaphatással igazított ipari termelés 3,1 százalékkal emelkedett, emellett az építőipari kibocsátás 14,6 százalékkal haladta meg augusztusban az egy évvel korábbi szintet. Véleménye szerint valószínűleg a mezőgazdaság is érdemben hozzájárult a növekedéshez a tavalyi rossz terméseredmény miatt, míg a szolgáltatások alakulása vélhetően lassította a kedvező folyamatokat. Balatoni András úgy véli, hogy az év vége további látványos megugrást hozhat, az alacsony bázist és a jelenlegi növekedési trendeket figyelembe véve a GDP emelkedése az utolsó negyedévben megközelítheti a 2 százalékot. Az idei év egészére 1 százalék körüli, míg jövőre 2,1 százalékos bővülést prognosztizál. Az ING elemzője kifejtette, hogy a hazai gazdaság az év első felében kikerült a recesszióból, míg a harmadik negyedévtől érdemben gyorsulni kezdett. A javuló külső konjunktúra kedvező hatást fejt ki az exportra, emellett a jegybank növekedési hitelprogramja szintén hozzájárul a javuló belső kereslethez, mivel a hitelkínálati korlátok oldása révén jelentős mennyiségű elhalasztott beruházás végrehajtását teszi lehetővé. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a hosszú távú növekedési kilátások továbbra sem rózsásak: a konjunktúra javulása rövid távon növekedést fog produkálni, azonban a tartós fellendüléshez érdemi beruházási fordulatra van szükség.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője meglepetésnek tartja a harmadik negyedévi GDP adatot, amely lényegesen meghaladja az elemzői várakozásokat. Írásos elemzésében hozzátette, hogy a magyar GDP növekedés a régióban is kiemelkedő, csupán a román növekedés múlta felül. Véleménye szerint a pozitív meglepetéshez leginkább a beruházások járulhattak hozzá, emellett a felhasználási oldalon a nettó export újra pozitív lehetett, a háztartások fogyasztása kismértékű növekedést mutathatott, a készletek pedig a kedvezőbb mezőgazdasági termés hatására nőhettek. Mivel a külső keresleti kilátások javulást mutatnak, a belső kereslet a pedagógus és egészségügyi béremelések, valamint a vártnál jóval alacsonyabb infláció miatt gyorsuló nettó reálbérnövekedés hatására javulhat, a beruházásokat az uniós források gyorsuló ütemű lehívása, valamint az MNB növekedési hitelprogramja tovább gyorsíthatja, így a növekedés tartós maradhat - fejtette ki a TakarékBank elemzője. Suppan Gergely szintén arra számít, hogy a tavalyi utolsó negyedéves alacsony bázis miatt az éves alapon számított GDP a negyedik negyedévben érdemben tovább gyorsulhat, akár 2,5 százalékra. Előrejelzése szerint az idei éves növekedés elérheti az 1 százalékot, a jövő évi a 2 százalékot is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a gazdasági növekedés egy egészségesebb szerkezet irányába tolódott el. A tárca MTI-hez eljuttatott közleménye kiemeli, hogy amíg a korábbi negyedévekben kizárólag az export húzta a magyar gazdaságot, addig idén a második negyedévtől kezdve a belső kereslet egyre markánsabban járul hozzá a növekedéshez. Ezen belül beruházások bővülését elsősorban az EU-s források intenzívebbé váló felhasználása segíthette, így több év csökkenését követően a beruházási ráta ismét emelkedésnek indulhatott. Az alacsony infláció, a növekvő reáljövedelmek és a javuló fogyasztói bizalom pedig a fogyasztást élénkítette. A tárca hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság úgy mutat fel jelentős növekedést, hogy közben a külső egyensúlyát megőrizte, sőt a folyó fizetési mérleg többlete javulást mutat az előző évhez képest. Ez megerősíti azt, hogy a kiegyensúlyozottá vált növekedés szerkezete hosszabb távon is fenntartható. A kedvező növekedési adat az államháztartás bevételeire is pozitív hatást gyakorolhat az elkövetkező hónapokban. A minisztérium arra számít, hogy a beindult növekedési folyamatok a munkaerőpiacra is kedvező hatással lesznek. Mivel a konjunktúra folyamatokra a munkaerőpiac fél-egy év késéssel reagál, ezért várhatóan az idei év végétől kezdődően erősödik a versenyszféra foglalkoztatási képessége, növelve a foglalkoztatottak számát és csökkentve a munkanélküliekét - tették hozzá.
Az NGM szerint a beérkezett adatok alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar gazdaság növekedése a negyedik negyedévben 2,5 százalék közelébe gyorsul, 2013 egészében pedig a növekedés eléri, illetve a kedvező konjunkturális folyamatok fennmaradása esetén meg is haladhatja az 1 százalékot.
