A tervezettnél alacsonyabb lehet az építményadó Zalaegerszegen
Az eredetileg számított összegnél valamivel alacsonyabb, várhatóan 1200 forint lesz az éves építményadó Zalaegerszegen, ahol, a megyei jogú városok közül egyedüliként, eddig nem volt és a remények szerint csak néhány évig lesz ilyen helyi adó - közölte szerdai sajtótájékoztatóján a város polgármestere.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) kifejtette: kamarákkal, vállalkozói szervezetekkel és helyi cégekkel is konzultáltak a tervezett építményadóról, amelyről áprilisban születhet közgyűlési döntés. Az eredetileg tervezett, évente 1500 forintos négyzetméterenkénti adómértéket az érintettek felvetései nyomán várhatóan 1200 forintban állapítják meg a nem lakás céljára szolgáló építmények esetében, de miután csak júliustól vezetnék be, ebben az évben csak 600 forinttal számolnak.
A polgármester hangsúlyozta: minden frakció és önkormányzati képviselő egyetértett abban, hogy a tervezett adó ne vonatkozzon a lakosságra. Jelenleg azonban nincs pontos adatbázis arról, hogy mekkora lehet Zalaegerszegen az adóköteles iparterület nagysága, ezért az érintettek önbevallással adnak majd számot a hasznos négyzetméterekről. Ennek birtokában 2016-tól már sávosan, kedvezményeket is figyelembe véve állapíthatják meg az adómértéket, de a cél az, hogy néhány éven belül - a helyi iparűzési adó ismételt emelkedése után - meg is lehessen szüntetni az új építményadót. A törvényi feltételeknek megfelelően a bankokra, pénzintézetekre, hitelintézetekre, biztosítási intézményekre, multinacionális bevásárlóközpontokra, benzinkutakra, távközlési cégekre, villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatókra a maximális adóterhet, vagyis az éves négyzetméterenkénti 1852 forintot tervezik bevezetni. Az ebből befolyó többlettel a zalaegerszegi vállalkozások terheit kívánják mérsékelni. Nem kell majd építményadót fizetni a vállalati szakképzésre használt tanműhelyek, a háziorvosi rendelők, a mezőgazdasági célú épületek után sem, és meghatározott ideig kedvezményt kapnak a vállalkozások az országos és helyi védettségű épületek felújítása, új ipari létesítmények építése és vásárlása után.
Balaicz Zoltán arra is kitért, hogy a közgyűlés további takarékossági intézkedésekre is készül, így újragondolják a sportfinanszírozást, a városi intézmények számára közös gazdasági ellátó szervezetet hoznak létre, valamint összevonják a művelődési intézményeket a városban. Mindezektől további százmillió forintos nagyságrendű megtakarítást remélnek.
Bali Zoltán (Fidesz-KDNP), az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke felidézte, hogy a város költségvetésében tavaly alakult ki nehéz helyzet, miután a remélt négymilliárd forintnál 750 millió forinttal kevesebb helyi iparűzési adó folyt be, elsősorban a város legnagyobb adófizetőjének gondjai miatt. A múlt évi hiányt tartalékbevonással és a nem kötelező feladatok elhalasztásával sikerült rendezni, de az idei évben is 1,8 milliárd forinttal kevesebb bevételre számíthat a város, ezt a helyzetet pedig szintén kezelni kell. A kormányzat 800 millió forintos támogatást biztosít a városnak, amelynek intézményeinél összesen 400 millió forintos megtakarítást sikerült elérni. A fennmaradó 600 millió forint rendezésére azonban csak új helyi adó bevezetésével van lehetőség.
