A magyar bankrendszer megduplázta fél éves eredményét
A hitelintézetek összesen 360,1 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el az első fél évben, jóval több mint dupláját az egy évvel korábbi 155,9 milliárdnak. A 127 hitelintézetből 83 hitelintézet 368,1 milliárd forint nyereséget, 44 pedig 8,0 milliárd forint veszteséget könyvelt el az első félévben - közölte szerdán kiadott jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A hitelintézetek prudenciális adatai alapján összeállított elemzés kiemelte, hogy a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a háztartási szektorban 17,3-ről 16,9 százalékra, a vállalati szektorban pedig 9,1-ről 7,6 százalékra javult a második negyedévben. A megmaradt 47,6 milliárd forint lakossági devizahitelnél azonban a 90 napon túl késedelmes arány 32,2-ről 35,7 százalékra emelkedett.
A kamatbevételek 13,4 százalékkal, míg a kamatráfordítások ennél jóval nagyobb mértékben, 36,9 százalékkal mérséklődtek az első fél évben a múlt év azonos időszakához képest, így a nettó kamateredmény 9,0 százalékkal nőtt és 415 milliárd forintot ért el. A jutalékeredmény 3,1 százalékkal maradt el a tavaly első félévitől és 229 milliárd forint lett. A működési költségek 0,9 százalékkal, 337,5 milliárd forintra nőttek az előző év azonos időszakához képest.
A hitelintézetek mérlegfőösszege a második negyedévben 511,1 milliárd forinttal, 1,5 százalékkal csökkent, így a negyedév végén 32 633,3 milliárd forintot tett ki, ami 0,7 százalékkal alacsonyabb a tavaly év véginél. A hitelintézetek átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) a március végéig eltelt egy év alatt 0,5-ről 0,7 százalékra javult az átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig 5,2-ről 7,7 százalékra emelkedett a múlt év közepétől június végéig. A hitelintézetek tőkeellátottsága az előző negyedévhez képest javult. A szektor tőkemegfelelési mutatója 20,2 százalékról 20,9 százalékra emelkedett a második negyedévben.
A belföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszeg-alapú piaci részaránya a fél év végén 54,8 százalék volt. A hitelek bruttó állománya 0,5 százalékkal nőtt a második negyedévben az első fél évi 5,7 százalék után és június végén elérte a 17 270,7 milliárd forintot. A hitelállomány növekedését csak a külföldi hitelnyújtás eredményezte, belföldön mind a vállalati szektor, mind a háztartások nettó törlesztők voltak az év első felében. A külföldre nyújtott hitelek állománya az első negyedévi 41,7 százalékos növekedés után a második negyedévben is jelentősen, 10,8 százalékkal emelkedett, elérte a 2304,7 milliárd forintot.
A belföldi nem pénzügyi vállalatok bruttó hitelállománya az első negyedévi 1,1 százalékos emelkedés után 1,6 százalékkal csökkent a második negyedévben és az 5901,8 milliárd forintos június végi összeg 0,4 százalékkal alacsonyabb a múlt év végéinél. A vállalati forinthitel állomány az első negyedévi 106,2 milliárd forintos (3,3 százalékos) növekedés után gyakorlatilag stagnált (12,1 milliárd forinttal, 0,4 százalékkal csökkent) és 3296 milliárd forintra rúgott június végén, ami 2,9 százalékkal több a múlt év véginél.
A vállalati devizahitelek állománya az első negyedévi 39 milliárd forint után 81 milliárddal tovább csökkent a második negyedévben és a fél év alatt 4,4 százalékkal, 2605,7 milliárd forintra esett vissza. A háztartások bruttó hitelállománya 31 milliárd forinttal (0,5 százalékkal) tovább csökkent a második negyedévben és a múlt év véginél 122,1 milliárddal, 2,1 százalékkal alacsonyabban állt június végén.
