A legtöbb magyarnak szüksége van hitelre a Cofidis szerint
Ötből négyen vettek már fel valamilyen hitelt a hazai lakosok közül, a többség jelenleg is törleszt valamilyen banki kölcsönt - derül ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásából, amelynek eredményeit kedden juttatták el az MTI-hez.
A Cofidis Magyarországi Fióktelepe az NRC piackutató cég közreműködésével reprezentatív kutatássorozatot indított 2011 végén, amely háromhavonta vizsgálja a hazai hitelhelyzetet, a hitelekkel kapcsolatos attitűdöket és a pénzügyi-gazdasági várakozásokat.
Az ezer fős reprezentatív mintán végzett decemberi kutatás szerint a hazai 18-69 évesek 79 százaléka vett már fel valamilyen hitelt valaha. Körülbelül minden harmadik magyar vett már fel áruhitelt, és nagyságrendileg ugyanennyien lakáshitelt és személyi kölcsönt is. A népszerűségi sorrendben a negyedik és ötödik a folyószámlahitel és a gépjárműhitel; minden negyedik válaszadó vett már fel ilyen típusú kölcsönt.
A lakosság 61 százaléka jelenleg is törleszt valamilyen kölcsönt, és az elmúlt egy évben valamivel több mint minden ötödik vett fel valamilyen új hitelt pénzintézettől. A legnépszerűbb hiteltípus tavaly az áruhitel, a személyi kölcsön és a folyószámlahitel volt. A felmérés szerint azok, akik az elmúlt évben személyi kölcsönért folyamodtak, leginkább a bevételek-kiadások egyensúlyban tartása (számlák kifizetése, élelmiszer-vásárlás) vagy egy másik hitel kiváltása céljából tették ezt.
A kölcsönökkel kapcsolatos hozzáállást, attitűdöket és tájékozottságot vizsgálva a felmérés megállapította: a legtöbben (71 százalék) a hitelekkel járó különböző rejtett költségektől tartanak, és a lakosság csaknem kétharmada szerint a konstrukciók túl bonyolultak és átláthatatlanok. Nagyságrendileg ugyanennyien gondolják úgy, hogy aki hitelfelvételre kényszerül, az kiszolgáltatott helyzetben van.
A kölcsönök megítélése jelentősen függ a hitelcéltól: a 2011 végén mért adatokhoz hasonlóan továbbra is a lakásvásárlásra felvett hitelt tartják a legtöbben (64 százalék) elfogadhatónak, de a lakásfelújításra, egészségügyi kezelés céljára vagy a tanulmányok finanszírozására felvett hiteleket is a lakosság csaknem fele felelős döntésként értékeli. Ugyanakkor a hétköznapi kiadásokra, utazásra és ajándékvásárlásra költött hiteleket szinte kivétel nélkül elfogadhatatlannak tekintik, ahogy a karácsonyi kiadásokra történő hitelfelvételt is.
Sokan nem ismerik a hitelekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat sem: a magyar polgárok nagyjából fele vallja azt magáról, hogy nem vagy nem pontosan tudja, mit jelent a THM fogalma, és mindössze minden negyedik válaszadó volt tisztában azzal, mit takar a THM-plafonról szóló, 2012 áprilisában életbe lépett jogszabály.
A közlemény szerint ötből négy lakos érzi úgy, hogy romlott Magyarország gazdasági helyzete 2012-ben, 14 százalék stagnálást érzékelt, és csak 2 százalék volt azok aránya, akik javulást tapasztaltak. 71 százalék további romlásra számít 2013-ban.
A saját háztartására vonatkozó kérdésre 68 százalék mondta azt, hogy 2012 rosszabb volt anyagilag 2011-nél. A válaszadók 56 százaléka csak az alapvetően szükséges dolgokat tudja megvásárolni a havonta rendelkezésre álló bevételekből, 12 százalékuknak már erre sem telik, 28 százalék egy-két extra kiadást is megengedhet magának, jelentősebb összeget félretenni pedig mindössze 3 százalékuk képes. Az idei évben a többség (58 százalék) anyagi helyzetének romlására számít.
