A Kúria kedden dönt a Kásler kontra OTP perben
A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható.
Kásler Árpád és felesége 2008-as jelzálog típusú deviza kölcsönszerződésében szerepelt az a kikötés, hogy a kölcsönt, svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell majd meghatározni. A Kásler házaspár részben azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint ez a szerződési kikötés tisztességtelen, részben pedig azért támadta a szerződést, mert a kezelési költséget devizában határozták meg.
A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében mindkét szerződési kikötés semmisségét megállapította és mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, továbbá a szerződéstől eltérve az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél visszamenőleges hatállyal. Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblára, amely 2012. április 26-án részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését, és mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést, ugyanakkor helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, mert az banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, és a tisztességtelen kikötés körében nem vizsgálható. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek ítélte a tábla, és felhívta a figyelmet arra, hogy a bank devizaalapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem devizában törleszt. Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, olyan szolgáltatásért fizet, amit nem vesz igénybe. Ezért kell egyneműsíteni a folyósítást és a törlesztést a másodfokú bíróság szerint, amely visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő törlesztéskor is.
A tábla jogerős döntése ellen a pénzintézet a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. Az OTP szerint a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja, akkor, ha a szerződés világos és érthető. Továbbá a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része. A Kúria 2013. január 15-én a hazai eljárást felfüggesztve az Európai Unió Bíróságához fordult és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. A luxembourgi székhelyű uniós bíróság ez év április 30-án kihirdetett döntésében azt mondta ki, hogy a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével. A Kúrián folytatódó eljárásban azt kell eldönteni, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés, és ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet. Sajtóhírek szerint a Kásler-ügy eldöntése után a Kúria átfogóan is megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét, és ebben a két kérdésben kiegészítheti a devizahitelekről tavaly decemberben meghozott jogegységi határozatát. A Kúria tavaly december 16-án közzétett - magyar bíróságokra kötelező - jogegységi döntésében kimondta többek között, hogy a devizahitel önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, az árfolyamváltozás következményei, előnyei és hátrányai az adósnál jelentkeznek.
A devizahitel-szerződés egészének érvénytelenségéhez vezető okokat számba véve a kúriai határozat részletesen foglalkozott azzal, hogy önmagában a devizahiteles szerződés miért nem jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző, uzsorás, lehetetlen szolgáltatásra irányuló, valamint színlelt. A jogegységi döntés kitért többek között arra, hogy a tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a szerződés nem jogszabályba ütköző. De ha a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, az felvetheti a tisztességtelenség kérdését. A decemberi kúriai határozat szerint ha egy vizsgált szerződés valamilyen okból teljesen vagy részlegesen érvénytelen, a bíróságoknak különösen arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az érvénytelenség okát, és a szerződést érvényessé nyilvánítsák, ugyanis a még fennálló tartozás érvénytelenség esetén egy összegben azonnal esedékessé válna. A határozat kiemeli, hogy a társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit, a nagyszámú jogvitát okozó társadalmi problémák megoldását nem a bíróságoktól, hanem a jogalkotástól lehet várni.
A kormány indítványára az Alkotmánybíróság is foglalkozott a devizahitelek ügyével és ez év márciusában közzétett alaptörvény-értelmezésében kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni. A devizahitelek kapcsán április 30-án a luxembourgi bíróság döntését követően Rétvári Bence (KDNP), a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: fokozatos lehet a megoldás, először a Kúriának kell fontos döntéseket meghoznia, utána benyújtják azt a javaslatot a parlamentnek, amely véglegesen kivezet minden ingatlanvásárlási célból felvett devizaalapú jelzálogkölcsönt.
