A kormány és a bankok közé szorultak a menekülő devizahitelesek

Áprilistól él az új árfolyamrögzítéses rendszer, amelynek lényege, hogy az aktuális piaci árfolyamnál 20-40 százalékkal alacsonyabb, fix árfolyamon törleszthetik több éven keresztül a hiteleiket a devizahiteles háztartások. Az árfolyamkülönbség miatt felhalmozódó összeget 2017 januárjától kell majd - kedvezményes kamatozással - visszafizetniük.

A törvény szerint áprilistól júliusig csak a közszolgák jogosultak az árfolyamrögzítés igénylésére, a nem állami alkalmazásban álló lakáshitelesek az év második felétől, a szabad felhasználású jelzáloghitellel bírók pedig csak szeptembertől kerülhetnek sorra. Ezt a menetrendet a nagy torlódás elkerülése miatt alkudták ki a bankok, de az első hetek tapasztalatai alapján ez inkább akadályozza, mint segíti a devizahiteleseket. A devizahiteleseket részben mintha hidegen hagyná a lehetőség, részben nem tudnak róla, hogy már most is igényelhetik, pedig ezt szinte vétek nem kihasználni.

Fordított érdekeltség

A szabályokat úgy sikerült megalkotni, hogy a rendszert faramuci ellenérdekeltségek teszik bonyolulttá. A közszolgák, akik már most szaladhatnának az árfolyamrögzítésért, részben abban érdekeltek, hogy halogassák a kérelmüket a számukra kijelölt időszak végéig. Azokra az állami alkalmazottakra igaz ez, akik - miután tavaly decemberben Orbán Viktor külön levélben buzdította őket erre - tavaly év végéig megpróbáltak a fix árfolyamú végtörlesztéssel kiszállni a devizahitelből, de végül lecsúsztak a lehetőségről, mert a beígért kedvezményes hitelt nem biztosította a kabinet. A mintegy 70 ezres teljes devizahiteles közalkalmazotti rétegből ők vannak a többségben: január közepén mintegy 40 ezer érintett panaszkodott arról, hogy bár élni kívánt a végtörlesztéssel, ezt nem tudta megtenni, és átverve érzi magát. Éppen az ő kárpótlásukra döntött végül a kabinet extra kedvezményekről, amelyek viszont részben indokolják a közszolgák lassúságát.

A kormány ugyanis úgy fogadta el a jogszabályt, hogy ez a kör egy egyszeri vissza nem térítendő állami támogatást is kap: kifizetik a mostani és a kedvezményes havi törlesztés közötti különbséget a februártól legfeljebb júliusig terjedő időszakra. Az ajándékba kapott pénz tehát attól függ, hogy ki mikor lép be az árfolyamrögzítésbe - minél később, annál többet kap kézhez egyszeri juttatásként. Ez néhány tízezer forintra is rúghat, amelyért már valószínűleg megéri kicsit lustálkodni, és majd májusban, júniusban elkezdeni az ügyintézést.

Ezzel szemben a mezei devizaadósoknak, akik egyelőre nem járulhatnak a banki ügyintézők elé, éppen a nagyobb sietség állna az érdekükben. A 300 forint közelében kitartó euróárfolyam, illetve a majdnem 250 forintos frankárfolyam 20-40 százalékkal nagyobb terhet ró rájuk, mint amekkorát a rögzített árfolyam, esetükben tehát néhány hónap is lényeges könnyítést jelentene. Főleg akkor, ha a programban rejlő befektetési lehetőséget is ki tudják használni, és a megspórolható pénzt például lakástakarék-pénztári szerződés révén kedvező feltételekkel félre tudják tenni a 2017-tól újra megugró törlesztésre.

A törvény megengedő

A jogszabály nem vési kőbe a menetrendet, nem tiltja meg, hogy a bank - ha ideje engedi - a közalkalmazottakon kívül már most is bárkit kiszolgáljon. Pusztán annyit rögzít, hogy a "pénzügyi intézmény köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül" a hitelkeret-szerződést megkössék.

Az [origo] által megkeresett bankok - a CIB, az Erste, az UniCredit, a Budapest Bank és a K&H - egyformán gyér érdeklődésről számoltak be a közalkalmazottak részéről. Bankonként legfeljebb néhány százan igényelték az első három hétben a konstrukciót, így összesen néhány ezer emberről van szó. A Magyar Bankszövetséget nem lepte meg, hogy egyelőre nincs roham, jóllehet korábban legalább 50 százalékos részvétellel számoltak. Sütő Ágnes, a szervezet szóvivője közölte, ilyen típusú ügyleteknél természetes, hogy mindig a határidőhöz közeledve növekszik az igénylések száma.

Az előre sorolt állami alkalmazottak tehát nem terhelik le a bankokat, így elvileg a többi adós igényét is hamarabb kielégíthetnék. Ezzel többek számára megnyújthatnák azt az időszakot, amely alatt - a tartósan gyenge forintárfolyamot elnézve - lényegesen könnyebben törleszthetnék a hiteleiket.

A bankok szigorúak

Az [origo]-nak adott hivatalos banki válaszokból az derül ki, hogy a bankok tartják magukat az eredeti menetrendhez, és egyelőre csak a közszolgák előtt áll nyitva a fiókok ajtaja. Mivel a program a kamatok egy részének végleges elengedését is tartalmazza, a bankoknak nem áll érdekükben sürgetniük az ügyfeleiket. Minél tovább vesz részt valaki az árfolyamrögzítésben, a gyűjtőszámlán elengedett kamatok révén annál nagyobb veszteséget okoz a bankoknak és az államnak, így érthető, hogy a hitelintézetek kihasználják az általuk kialkudott menetrendből adódó több hónapos haladékot.

A magánszférában dolgozó adósok ügyének intézését így nem szívesen reklámozzák akkor sem, ha egyébként néhány konkrét, az [origo] által megismert eset alapján van olyan bank, amely rugalmasabban kezeli a kérdést. Egy lakáshiteles, aki nem a közszférában dolgozik, és többek között az OTP-nél próbálkozott, azt az információt kapta, hogy egy külön kérvény benyújtásával már július előtt beadhatja az árfolyamvédettségre vonatkozó igényt (ha a bank befogadja az igénylést, az még nem jelenti azt, hogy az ügyfél igénylését el is bírálják a törvényben megszabott határidő előtt). Ezzel szemben például az FHB-nál a törvénynél is szigorúbb belső szabályzatra hivatkozva elhajtották a szintén nem közalkalmazott adóst, aki a jogszabályban is rögzített mérlegelési lehetőségre hivatkozott.

A bankszövetség szerint attól, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a bankok befogadják a nem közszolgák igényléseit is, nem biztos, hogy az elbírálás meg is történik. Sütő Ágnes ugyanakkor megerősítette, hogy a törvényben megszabott határidőket tartani fogják a bankok, tehát a különböző devizahitelesek számára áprilistól, júliustól és szeptembertől számítva hatvan napon belül érvénybe lép a rögzített árfolyam.