A kkv-szektor lassította a vállalat hitelezés zsugorodását
Az idei év első negyedévében a teljes vállalati szektor hitelállománya 1,3 százalékkal mérséklődött, ami érdemi lassulást jelent a korábbi évek 3-4 százalékos állományleépüléséhez képest. A kis-és középvállalkozásoknál (kkv) azonban a hitelállomány 0,5 százalékkal nőtt, jelentős részben az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) jóvoltából - derül ki a jegybanknak a hitelezési folyamatokról pénteken kiadott negyedéves elemzéséből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából tavasszal készült vállalati kérdőív eredményei azt támasztják alá, hogy az új hitelt felvevő vállalatok csaknem fele az nhp híján nem vett volna fel kölcsönt. A jegybank Hitelezési folyamatok című kiadványa kiemeli, hogy az nhp második szakaszában még hangsúlyosabb az új beruházási hitelek szerepe: május végéig az új szerződések összege majdnem 175 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 132,4 milliárd forint új beruházásihitel-kihelyezés volt. Az átlagos futamidő 6,5 év körül alakult, jóval hosszabb a 2012-ben folyósított kkv-hitelek 2,3 éves lejáratánál.
A hiteltranzakciók értékének - a lehívások és törlesztések egyenlegének - csökkenése a devizahitelek nettó törlesztéséből eredt, ezzel szemben folytatódott a hosszú lejáratú vállalati forinthitelek térnyerése - állapította meg a jegybank. Az MNB-nek a hitelezési folyamatokról kiadott negyedéves elemzéséről tartott háttérbeszélgetésen elmondták: a jegybank értékelése szerint az idei első negyedévben nem változtak érdemben a vállalati hitelfeltételek, a válság hatására bevezetett szigorítást a bankrendszer még nem építette le, a feltételek továbbra is szigorúnak számítanak.
Vonnák Balázs, az MNB igazgatója elmondta, hogy a vállalati szegmensben a piaci alapú forinthiteleknél csökkent a kamatszint, lekövetve a jegybanki alapkamat csökkentését, a felárak továbbra is kedvezőek nemzetközi összehasonlításban. Elmondta azt is, hogy a teljes vállalati hitelállományban a mérséklődés főként a devizahiteleknél következett be, az új szerződéseket tekintve a rövid futamidejű hitelek volumene visszaesett. Kiemelte, hogy fokozatosan nő a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) második szakaszának a kihasználtsága. Kifejtette: az nhp második szakaszában 2014 május végéig összesen 5099 új beruházási hitelre kötöttek szerződést a kereskedelmi bankok, ami jóval magasabb, mint az első, 2013 júniusától augusztusáig tartó szakasz keretében leszerződött 3679 új beruházási hitel. Elmondása szerint folytatódott a háztartások hitelállományának leépülése, ez teljes egészében a devizahitelek mérséklődésében nyilvánult meg. Hozzátette azt is, hogy a visegrádi országok közül a háztartások hiteleit tekintve egyedül Magyarországon figyelhető meg az állomány csökkenése. A jegybank igazgatója elmondása szerint a hitelezési felmérés alapján a háztartások esetében tovább enyhültek a fogyasztási hitelek feltételei, miközben a lakáshitelek feltételeit nem változtatták meg a bankok.
Kérdésre válaszolva Vonnák Balázs elmondta, hogy az nhp első szakasza egy-két év távlatában 0,4-0,6 százalékkal járul hozzá a GDP bővüléséhez, míg a második szakaszban eddig megkötött hitelszerződések 0,2 százalékkal emelhetik a GDP-t.
