A hiteltörlesztés és a sárga csekk után is adót szedne be a kormány
A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót. A cégeknek az után is tranzakciós adót kellene fizetniük, amikor az államkasszába utalják a dolgozóik járulékát és az áfát. A bankok csak felszámítják az adót, befizetik, de a terhét az ügyfelek viselik.
Minden bankszámla-tulajdonos, a diákhitelt felvevő egyetemistától kezdve a munkavállalón és a hitelét törlesztő személyen át a járandóságát bankszámlára kapó nyugdíjasig bezárólag viselheti a pénzügyi tranzakciós adó terhét, ha az a jelenlegi az [origo] által megismert formájában valósul meg.
A kormány egy-egy megszorító csomagot dolgoz ki erre és a 2013-as évre, a munka a célegyenesbe érkezett. Amint arról beszámoltunk, akár már ezen a héten megszülethet a döntés, de az sem kizárt, hogy csak a jövő héten tesz pontot az ügy végére a kabinet.
Nem az NGM akarta
Az előkészületekre és informális egyeztetésekre rálátó források arról tájékoztatták az [origo]-t, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium stábja másképp alakította volna a terveket. A minisztérium szakemberei olyan csomagot tettek le a kormány asztalára, amely szinte kizárólag kiadáscsökkentéssel próbálta meg betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat. Az NGM-es szakmai javaslat nem egyszeri vágásokkal, hanem strukturális átalakításokkal operálna, és mind a szerkezetét, mind a nagyságát illetően közel állhat ahhoz, amelyet az EU és az IMF szívesen látna, de ennél pontosabbat forrásaink nem tudtak mondani.
Az egyeztetések későbbi fázisában azonban az NGM-en kívült megszületett az a csomag, amelyik javarészt pluszbevételekkel igyekszik az egyensúly irányába billenteni az államháztartást. Úgy tudjuk, hogy az NGM-es pakk háttérbe került, és nagyobb esélye van annak, hogy némi spórolás - 40 milliárdos pénzbefagyasztás a minisztériumoknál - mellett adóemelésekkel foltozza be a kabinet a költségvetési lyukat.
Készpénzfelvétel vagy az adó elutalása után is kellene adót fizetni
Ennek az akciótervnek a gerincét a pénzügyi tranzakciós adó adná, amely a tervek szerint legalább 100 milliárd forintot hozna az állam konyhájára, de akár ennek a duplája is beszedhető lenne. Ez nem a klasszikus Tobin-adó, nem a rövid távú spekulatív ügyletek, nem a részvénykereskedés, a határidős ügyletek után kellene fizetni, hanem olyan pénzügyi műveletek után, amelyet a lakosság és a termelő vállalatok java része végez.
Úgy tudjuk, a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások (például amikor megérkezik a bankszámlára a munkabér), készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, beleértve a bankautomatából való készpénzfelvételt is, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni. Amikor cégek elutalják folyószámlájukról a járulékokat, társasági adót, áfát, a dolgozók utáni közterheket az adóhatósághoz, akkor ezen tranzakció után még ezt az új pénzügyi adót is meg kellene fizetniük.
Információink szerint az adó nem érné el a tranzakciók értékének 1 százalékát. A tervek szerint az adó halmozódhat, például amikor valaki megkapja a munkabérét, abból pedig kifizeti a rezsit, akkor előbb a munkaadóját terhelik az adóval, aztán a magánszemélyt.
Mint a baleseti adó
Az adót a bankok fizetnék be, de továbbháríthatják az ügyfeleikre, vagyis a tényleges terhet az ügyfelek viselnék. A kormány által tervezett pénzügyi tranzakciós adó hasonló lenne, mint az idén bevezetett baleseti adó (a biztosítók számítják fel a kgfb-díj után és fizetik be az államkasszába, de áthárítják az autósokra, mert az adóval megemelt kgfb-díjat kérik el az ügyfelektől) és a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó, járulékok (itt a munkahely vonja le és fizeti be a közterhet, és a nettó bért fizeti ki a dolgozónak).
A pénzügyi tranzakciós adó a lefeleződő, az államnak jövőre 90 milliárd forintot hozó bankadó mellé jönne be.
