A csehek és a lengyelek előbb vehetnek új lakást, mint a magyarok
A csehek és a lengyelek előbb tudnak új lakást venni, mint a magyarok, ugyanis míg Csehországban átlagosan 7,1 év bruttó átlagjövedelmére van szükség egy új, 70 négyzetméteres lakás vásárlásához, addig Lengyelországban 7,2, Magyarországon pedig 7,8 év - derül ki a Deloitte negyedik alkalommal publikált 17 országra vonatkozó lakáspiaci tanulmányából.
Magyarországon tavaly átlagosan 960 euró volt négyzetméterenként az új lakások ára, ami 25 százalékkal marad el a cseh (1200 euró) és mintegy 15 százalékkal a lengyel lakások (1100 euró) fajlagos áraitól - olvasható az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményben. Hozzátették, hogy a saját lakás megvásárlásának a lehetősége a jövedelmeket is figyelembe véve Belgiumban a legnagyobb, ahol a lakosoknak ehhez átlagosan csupán 3,2 évnyi bruttó átlagkeresetre van szükségük, Németországban ugyanez az érték 3,3 év, ezzel szemben az Egyesült Királyságban mindehhez 10 évnyi bruttó átlagkereset szükséges; Magyarország az európai uniós átlag alatt van.
A Deloitte szerint bár Magyarországon az ingatlanpiac sokat javult 2014-ben, az új lakások esetében kevésbé kedvező a kép, ami egyrészt az európai szinten is szigorúbb finanszírozási követelményeknek, másrészt az általános forgalmi adó kedvezőtlen alakulásának tudható be. Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetője a közleményben kifejtette: a lakásszektor talpra állását a július elsejével bevezetett új állami támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) segítheti majd. A tanulmány szerint a 2014-es ingatlanárak alakulása Európa szerte nagy eltéréseket mutat. A legjobban a következő országokban növekedtek a lakásárak: Írországban 31,7 százalékkal, az Egyesült Királyságban 21,6 százalékkal, Spanyolországban 10,5 százalékkal. Oroszországban viszont a rubel drasztikus árfolyamváltozása az euróhoz képest 16,6 százalékos árcsökkenést eredményezett.
A Deloitte vizsgálata során a lakásfejlesztési projektek finanszírozásáról megállapította, hogy Belgiumban, Ausztriában, Németországban, Svédországban és Hollandiában a legalacsonyabbak a hitelkamatok, ami a kiszámítható ingatlanpiac, az alacsony kockázat eredménye. Kiemelték, hogy a fejlesztők szükséges önrészének aránya Dániában, Írországban és Oroszországban a legalacsonyabb, 20 százalék, míg Magyarországon és Hollandiában 40 százalékos, vagyis a legmagasabb.