9,5 milliárdos bírságot szabott ki bankokra a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) november 19-i döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9 milliárd 488 millió 200 ezer forint összegű bírságot szabott ki.
A GVH 2011. november 23-án indított vizsgálatot hét magyarországi pénzintézetnél a lakossági jelzáloghitelek kamatának egy időben végrehajtott emelése miatt. A GVH azt észlelte, hogy a végtörlesztési lehetőség hatályba lépése előtt néhány nappal - 2011. szeptember 22. után - a magyar lakossági bankpiacon több vezető pénzintézet egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben, 0,5-2 százalékponttal megemelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezetett be.
A GVH döntése alapján az OTP-t több mint 3,9 milliárd forintra bírságolta, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott.
A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak, másrészt az FHB-t eddig nem marasztalta el hasonló jogsértés miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította. A versenyhivatal a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail levelezések, belső feljegyzések) megállapította, hogy az érintett pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat. Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok kétoldalú egyeztetéseket is tartottak.
A bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárható magatartástól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt. Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.
A versenyhivatal az MTI érdeklődésére közölte, hogy az érintett pénzintézeteknek a kiszabott bírságot 30 napon belül kell befizetniük, kivéve ha a végrehajtás felfüggesztését kérik. Ebben az esetben annak elbírálásáig ugyanis a végrehajtás nem foganatosítható, illetve akkor sem, ha a bíróság helyt ad a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek. A GVH határozata annak közlésével alaki jogerőssé vált. A határozat bírósági felülvizsgálatát azonban a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet kérni. Amennyiben tehát nem kérik a felek a bírósági felülvizsgálattal egyidejűleg a végrehajtás felfüggesztését, a 30 nap elteltével végrehajtható a határozat - közölte a GVH. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e részletfizetés, a GVH azt közölte, hogy versenyhivatali eljárások esetében részletfizetést kizárólag a határozat meghozatala előtt lehet kérni, a jelen ügyben azonban a bankok nem kértek részletfizetést, a döntés után pedig nincs jogszabályi lehetőség részletfizetés engedélyezésére.
