2,2 százalékos növekedés az idén és jövőre is
A Kopint-Tárki kutatócsoportja 2,2 százalékos gazdasági növekedést vár az idén és jövőre is - mondta Palócz Éva, a konjunktúrakutató cég vezérigazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Kiemelték, hogy a tavalyi utolsó negyedéves, kiugróan jó növekedési ráta után várható, hogy 2014-ben a gazdasági bővülés enyhén meghaladja a 2 százalékos ütemet. A Kopint-Tárki kutatói szerint azonban nem lehet azzal számolni, hogy a mezőgazdaság az idén is a növekedés hajtóereje lesz. A cég kutatói azt várják, hogy az éves infláció 2014-ben 0,9 százalék lesz, míg 2015-ben valamelyest gyorsul, de még 3 százalék alatt marad, 2,8 százalékra várható.
Palócz Éva kifejtette, hogy az ipar bruttó termelésének 2013 utolsó negyedévi növekedési üteme 5,7 százalékos volt. Az utolsó negyedévi gyorsulással egyidejűleg már a belföldi értékesítés is növekedésbe fordult, de a jelentős ipari növekedést elsősorban az exportértékesítés több mint 9 százalékos bővülése tette lehetővé. Elmondta, az idén az ipar bruttó termelésének 5 százalék körüli, esetleg azt némileg meghaladó növekedésével számolnak. A vezérigazgató kifejtette azt is, hogy az építőipari termelésben 2013-ban markáns fellendülést lehetett megfigyelni, az ágazat bruttó termelésének átlagos növekedése 9,4 százalék volt, de a fellendülés fő hajtóerejét még mindig az állami beruházások adják. Az idén a tavalyihoz hasonló éves növekedéssel számolnak - tette hozzá. A Kopint-Tárki kutatóinak előrejelzése alapján az export idén 6,3 százalékkal, jövőre 6,5 százalékkal bővül, az import dinamikája ezt enyhén meghaladja, idén a behozatal 6,7 százalékkal, jövőre 6,9 százalékkal nő majd.
Ádám Zoltán, a cég vezető kutatója elmondta: az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiányát 2014-ben és 2015-ben is 3 százalék alá, a GDP-hez mérten 2,9-2,9 százalékra valószínűsítik, majd hozzátette, hogy az államháztartást tavaly fegyelmezett gazdálkodás jellemezte, ezt alátámasztják a KSH friss, kormányzati gazdálkodást jelző mutatói is. Később kiemelte, hogy a forint továbbra is az egyik leggyengébben teljesítő valuta a térségben, noha teljesítménye tavaly jobb volt, mint az elmúlt négy évben. Ádám Zoltán elmondta, hogy a külföldiek kezében lévő, forintban kibocsátott állampapír-állomány ez év január közepe és március közepe között több mint 500 milliárd forinttal - az állomány bő 10 százalékával - csökkent, a feltörekvő piacokat sújtó globális tőkekivonási hullámmal párhuzamosan. Az állampapír-piaci hozamok a január végén bekövetkezett megugrást követően február közepétől, március elejétől ismét mérséklődtek, ám egyelőre nem érték el a január második felében regisztrált mélypontokat - ismertette. Szerinte a forintgyengülés és a hozamok megugrása dacára folytatódott az alapkamat csökkentése, a folyamat a monetáris tanács márciusi kamatdöntő ülésén érte el eddigi mélypontját, 2,6 százalékkal, és kutató úgy véli, az áprilisi kamatdöntő ülésen még egy 10 bázispontos kamatvágásra lehet számítani.
A Kopint-Tárki közölte, hogy a tavalyi év közepe óta a világgazdasági kilátások egyértelműen javuló tendenciát mutatnak. A növekedés a fejlett országokban erőteljesebb és stabilabb, mint a feltörekvő gazdaságokban, ahol a különböző hangulatindikátorok is vegyesebb képet mutatnak. A globális növekedés a különböző előrejelzések szerint az idén 3,6 százalék körül alakulhat a tavalyi 3 százalékkal szemben, ami jövőre 4 százalékra gyorsulhat. A kutatók a növekedés élénkülése ellenére nem számolnak az infláció erősödésével, sőt egyes régiókban (például az euróövezetben) a defláció veszélye is megjelenik. A feltörekvő országokban továbbra is gyorsabb lesz az áremelkedés, mint a fejlett országokban. A lassan élénkülő olajkereslet csak kismértékben emeli meg a nyersolaj világpiaci árát - olvasható a Kopint-Tárki előrejelzésében. A nyersolajár hordónkénti ára a tavaly őszi csúcs óta több mint 10 dollárt esett, s jelenleg 106 dollár körül mozog.
